Jump to content

erőtlen

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

erő +‎ -tlen

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɛrøːtlɛn]
  • Hyphenation: erőt‧len

Adjective

[edit]

erőtlen (comparative erőtlenebb, superlative legerőtlenebb)

  1. weak, feeble, frail

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative erőtlen erőtlenek
accusative erőtlent erőtleneket
dative erőtlennek erőtleneknek
instrumental erőtlennel erőtlenekkel
causal-final erőtlenért erőtlenekért
translative erőtlenné erőtlenekké
terminative erőtlenig erőtlenekig
essive-formal erőtlenként erőtlenekként
essive-modal erőtlenül
inessive erőtlenben erőtlenekben
superessive erőtlenen erőtleneken
adessive erőtlennél erőtleneknél
illative erőtlenbe erőtlenekbe
sublative erőtlenre erőtlenekre
allative erőtlenhez erőtlenekhez
elative erőtlenből erőtlenekből
delative erőtlenről erőtlenekről
ablative erőtlentől erőtlenektől
non-attributive
possessive - singular
erőtlené erőtleneké
non-attributive
possessive - plural
erőtlenéi erőtlenekéi

Derived terms

[edit]
Expressions

Further reading

[edit]
  • erőtlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • erőtlen in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).