Ugrás a tartalomhoz

kalandor

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɒlɒndor]

Főnév

kalandor

  1. Szerencsevadász vándor, utazó; modern (20-21. századi) értelemben akár életművész is lehet.

Etimológia

A német Abenteurer szó tükörfordítása, vö. Abenteuer.

Fordítások