Ugrás a tartalomhoz

esszencia

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛsːɛnt͡sijɒ]

Főnév

esszencia

  1. Filozófia: Alapvető lényeg; olyan tulajdonságok összessége, amelyek nélkül az illető dolog nem létezhet, és amelyek egyben megkülönböztetik a többi dologtól.
    A filozófusok már régóta keresik az élet esszenciáját. Úgy gondolják, ha meglenne ez az esszencia, akkor sokkal észszerűbb lenne a világ.
  2. Régies, elavult: Tömény oldat.
    Az olcsó pálinkát esszenciából készítik. Az esszencia mellé íztelen anyagot adnak, hogy íze jól érvényesüljön.
  3. Tömény ízesítőoldat szeszesitalok készítéséhez. (2015 előtti helyesírás szerint eszencia)

Fordítások