1795
Megjelenés
1795 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1795 |
Ab urbe condita | 2548 |
Bahái naptár | -49 – -48 |
Berber naptár | 2745 |
Bizánci naptár | 7303 – 7304 |
Buddhista naptár | 2339 |
Burmai naptár | 1157 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1787 – 1788 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1850 – 1851 |
Shaka Samvat | 1717 – 1718 |
Holocén naptár | 11795 |
Iráni naptár | 1173 – 1174 |
Japán naptár | 2455 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4491–4492 |
Kopt naptár | 1511 – 1512 |
Koreai naptár | 4128 |
Muszlim naptár | 1209 – 1210 |
Szeleukida naptár | 2106–2107 |
Örmény naptár | 1244 ԹՎ ՌՄԽԴ |
Thai szoláris naptár | 2338 |
Zsidó naptár | 5555 – 5556 |
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
Évtizedek: 1740-es évek – 1750-es évek – 1760-as évek – 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek
Évek: 1790 – 1791 – 1792 – 1793 – 1794 – 1795 – 1796 – 1797 – 1798 – 1799 – 1800
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- március 14. – A genovai tengeri csata a francia hajóhad és a brit–nápolyi flotta között, mely a britek győzelmét hozta.
- április 5. – Franciaország és Poroszország békét köt Bázelben.
- április 7. – Franciaországban bevezetik a metrikus rendszert.
- május 20. – A budai Vérmezőn kivégzik a magyar jakobinus mozgalom öt vezetőjét, Martinovics Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Laczkovics Jánost, Szentmarjay Ferencet és Sigray Jakabot.[1]
- június 3. – Kivégzik a magyar jakobinus mozgalom két tagját, Őz Pált és Szolártsik Sándort.
- július 13. – A Hyères-szigeteki tengeri csata. (A csatában a brit flotta elővédje megütközött a francia flotta utóvédjével, mely francia vereséggel végződött.)
- július 20. – Zichy Károly grófot Végh Péter váltja fel az országbírói tisztben.
- július 22. – Franciaország és Spanyolország békeszerződést ír alá Bázelben, mely szerint Spanyolország Hispaniola szigetének feléről lemond Franciaország javára.
- augusztus 22. – Franciaországban a Nemzeti Konvent új alkotmányt fogad el.
- október 5. – Párizsban royalista felkelés robban ki (a vendémiaire 13-i felkelés).
- október 24. – Oroszország, Poroszország és Ausztria felosztja Lengyelországot.
- október 26. – A Nemzeti Konvent általános amnesztiát hirdet, majd feloszlik.
- október 29. – A mainzi csata. (A francia–osztrák összecsapás végül osztrák győzelemmel zárult.)
- november 2. – Létrejön a francia direktórium.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- március – Kezdetét veszi a Martinovics-féle szervezkedés résztvevőinek pere. (A per végeztével 7 összeesküvőt végeztek ki. A magyar jakobinus szervezkedés föltárását követően egyrészt fokozódott az országra nehezedő terror, a haladó törekvések kíméletlen elnyomása, másrészt erősödött az udvar és a nemesség szövetsége.)[1]
- az év folyamán – I. Ferenc császár és magyar király a jakobinus összeesküvés után – biztonsági okokból – az egész birodalomban betiltja a szabadkőművességet. (A tiltást persze különösen az elit nem vette annyira komolyan.)[2]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- dátum nélkül – Láng Adolf Ferenc, botanikus, zoológus, gyógyszerész, az MTA tagja († 1863)
- január 7. – Szilasy János, teológiai doktor, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja († 1859)
- január 15. – Bölöni Farkas Sándor, író, műfordító († 1842)
- január 28. – Albach József, hitszónok († 1853)
- március 25. – Vásárhelyi Pál, mérnök († 1846)
- május 14. – Deáky Zsigmond, bölcselet és teológiai doktor, caesaropoli felszentelt püspök és győri kanonok, a pápa házi főpapja, királyi tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, költő († 1872)
- május 27. – Balás Teofil Ferenc, Benedek rendi szerzetes, gimnáziumigazgató († 1878)
- június 23. – Török Ignác, honvéd tábornok († 1849)
- augusztus 9. – Dukai Takách Judit, költő († 1836)
- október 6. – Lahner György, honvéd tábornok († 1849)
- október 25. – Bezerédj István, reformkori politikus († 1865)
- október 31. – John Keats, angol költő († 1821)
- november 2. – James Knox Polk, az Amerikai Egyesült Államok 11. elnöke, hivatalban 1845–1849-ig († 1849)
Halálozások
[szerkesztés]- január 26. – Johann Christoph Friedrich Bach, zeneszerző, csembalista (* 1732)
- május 18. – Robert Rogers, brit őrnagy az amerikai gyarmati háborúk idején, a modern kori irreguláris hadviselés egyik megteremtője (* 1731)
- május 20. – A magyar jakobinus mozgalom kivégzése:
- Sigray Jakab, a kőszegi tábla ülnöke (* 1760 körül)
- Szentmarjay Ferenc, magántitkár, műfordító (* 1767)
- Laczkovics János, huszárkapitány (* 1754)
- Hajnóczy József, ügyvéd, királyi tanácsos, kamarai főtitkár (* 1750)
- Martinovics Ignác, filozófus, természettudós, címzetes szászvári apát, császári titkosügynök, majd a magyar jakobinus mozgalom vezére (* 1755)
- június 3. – Kármán József, író, ügyvéd (* 1769)
- június 8. – Lajos Károly francia trónörökös, a későbbi (XVII. Bourbon Lajos) (* 1785)
- július 12. – Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora (* 1772)
- július 14. – Anton Tomaž Linhart, szlovén drámaíró, költő és történész (* 1756)
- szeptember 20. – Forgách Miklós, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, nyitrai főispán (* 1731 vagy később)
- október 10. – Szentjóbi Szabó László, költő (* 1767)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, 81-82. oldal, ISBN 963 9063 45 2
- ↑ Hamvay Péter: Parkban nagy. In.: HVG. XLIII. évfolyam, 2022/47. (2263.) szám, 55. oldal, ISSN 1217-9647
A Wikimédia Commons tartalmaz 1795 témájú médiaállományokat.