Ugrás a tartalomhoz

Canosa di Puglia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Canosa di Puglia
A város látképe
A város látképe
Canosa di Puglia címere
Canosa di Puglia címere
Canosa di Puglia zászlaja
Canosa di Puglia zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióPuglia
MegyeBarletta-Andria-Trani (BT)
FrazionékLoconia
VédőszentSabinus of Canosa
Irányítószám70053
Körzethívószám0883
Forgalmi rendszámBT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség27 943 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség210,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Terület149 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 13′, k. h. 16° 04′41.216667°N 16.066667°EKoordináták: é. sz. 41° 13′, k. h. 16° 04′41.216667°N 16.066667°E
Elhelyezkedése Barletta-Andria-Trani térképén
Elhelyezkedése Barletta-Andria-Trani térképén
Canosa di Puglia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Canosa di Puglia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Canosa di Puglia (röviden Canosa, latin nyelven: Canusium) város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Barletta-Andria-Trani megyében. Puglia legjelentősebb régészeti központja, és egyben egyike Olaszország legrégebbi idők óta folyamatosan lakott városainak.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Ofanto-folyó partján fekszik, Andria városától nyugatra.

Történelme

[szerkesztés]

A legendák szerint a várost Diomédész, Homérosz hőse alapította Canusium néven. Történelmileg a daunusok központja volt. Az első emberi tevékenységre utaló nyomok i. e. 7 évezredből származnak.

A város i. e. 318-ban a rómaiak szövetségese lett, segítve őket az i. e. 216-ban lezajlott cannaei ütközetben. I. e. 88-ban római municípiummá vált és egyben a birodalom egyik legjelentősebb gyapjúfeldolgozó központjvá. I. sz. 109-ben elérte a Via Traiana, majd 141-ben megépült a város első vízvezetéke. A 3. században az Apuliae et Calabriae római provincia fővárosa volt. A 4. században az egyik legjelentősebb dél-olaszországi keresztény püspökség lett. A longobárdok érkezésével a város irányítása helytartók (gastaldus) kezébe került. A 8-9. század során többször is áldozatául esett az Apúliát fosztogató szaracénoknak és jelentőségét csak később, a normannok idejében (11-12. század) sikerült visszaszereznie, I. Bohemund hercegnek köszönhetően. Az őket követő Stauffenek távozása után a város hosszas hanyatlásnak indult. A város urai az Orsini, Minutolo és a monacói Grimaldi nemesi családok voltak.

Népessége

[szerkesztés]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói

[szerkesztés]
  • a lagrastai hipogeumok, Canosa legjelentősebb régészeti emlékei, amelyek i. e. 6-1 századok során épültek. A temetkezési komplexum három részből áll: a Lagrasta I latin kereszt alaprajzú és kilenc kamrából áll; a Lagrasta II-t két hosszú kamra alkotja; a Lagrasta III egy lejtős dromoszból (sírokhoz vezető folyosó) illetve annak végében egy tágas sírkamrából áll.
  • Minerva – Iliasz Athéné templomának romjai, amelyet a 6. században pusztítottak el.
  • Traianus diadalíve, amely i. e. 109-ben épült a császár parancsára
  • a Szent János és Szent Pál tiszteletére a 6. században épült katedrális. 800-ban itt helyezték el Szent Szabina ereklyéit.
  • Hauteville Bohemund mauzóleuma, amely az iszlám egyik jellegzetes építménye Európában
  • a 6. században épült keresztelőkápolna
  • az Ofanto felett átívelő, az 1. században épült római híd.
  • Terentius Varro római konzul diadalíve
  • az Acropolis, a város erődítménye a normann vár romjaival, amely a Hohenstauffenek és Grimaldik uralkodása alatt épült
  • a Casieri-torony
  • az i. e. 4-3 században épült Kerberusz-hipogeum
  • az i. e. 4 században épült Hoplita-hipogeum
  • az i. e. 4 században épült Monterisi-Rossignoli-hipogeum
  • a 2. századból származó Bagnoli mauzóleum
  • az 1. században épült Jupiter Taurus-templom
  • az i. e. 1 században épült Lomuscio thermák
  • a Helytörténeti Múzeum, több, mint 2000 értékes régészeti lelettel
  • nemesi paloták: Palazzo Sinesi, Palazzo Iliceto (babamúzeumnak ad otthont)

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]