Ugrás a tartalomhoz

Grúz írások

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grúz írások
Típusábécé
Nyelvekgrúz és kartvél nyelvek
Időszak430[1] - napjainkig
ISO 15924Geor[2]
Geok[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Grúz írások témájú médiaállományokat.
Grúz írások
A Grúz írások az emberiség szellemi kulturális örökségének része.
Adatok
Ország Grúzia
Felvétel éve2016
UNESCO azonosító
A Wikimédia Commons tartalmaz Grúz írások témájú médiaállományokat.

A grúz írások az európai (latin, örmény, görög, cirill, kopt) ábécékhez hasonlóan hangjelek, amelyek a kartvél nyelvek családjába tartozó grúz nyelv írását teszik lehetővé.

A grúz ábécé feltehetően a IV. században született – örmény krónikák szerint ugyanaz az örmény pátriárka: Meszrop Mastoc alkotta újjá, aki a ma is használatos új örmény ábécét alkotta újjá. Sokak szerint, akár az örmény, a grúz nyelv megújítása is az ő érdeme. A hagyomány szerint, akár az örmény ábécé esetében, a grúz megteremtésénél is a görög ábécé volt a kiindulópont, azonban a különböző betűjelek származása nem ismeretes. Olyan nézet is létezik, hogy a görög és a grúz ábécét a régi örmény ábécé alapján mintázták, amely a magyar rovásíráshoz nagyon hasonló örmény rovásírásból indult ki. Olyan hagyomány is van, mely szerint a grúz ábécét az első, még grúz uralkodó – I. Pharnavaz alkotta.

A legrégebbi, a grúz ábécével írt nyelvi emlékek az V. századból származnak és az első variánsban, az úgynevezett aszomtavruli (ასომთავრული; kartvéli nyelven „egyházi”) vagy más néven mrgvlovani (მრგვლოვანი; grúz nyelven „kerek”) írással íródtak. A jelenlegi formában használatos ábécé – a mkhedruli (მხედრული; grúz nyelven „hadi”) írás, a XI. századból való. A XII. század folyamán kialakult egy másik ábécé is, a nuszkhuri-khucuri (ნუსხური-ხუცური), amelynek jellemzője, hogy a betűk szögletesek, és általában vallási iratokban használják (lásd a mellékelt ábrát). A grúz ábécé érdekessége az, hogy eredetileg nem osztható kis- és nagybetűkre, azonban a nyomtatott és gépi írás megjelenésével bevezették az azonos kinézetű kis- és nagybetűket, amelyeket azonban nem mindenki fogadott el.

Érdekesség

[szerkesztés]

Az első nyomtatott grúz ábécét Misztótfalusi Kis Miklós metszette Grúzia királya, Artsil megbízásából.

Írások

[szerkesztés]

Aszomtavruli

[szerkesztés]
Aszomtavruli betűk
ႭჃ,
 

Nuszkhuri

[szerkesztés]
Nuszkhuri betűk
ⴍⴣ, ⴓ

Mkhedruli

[szerkesztés]
Mkhedruli betűk

Az ábécé és átírásai

[szerkesztés]

A mai grúz ábécé 33 jelből áll, és számokat is jelöl.

Mchedruli
betű
Neve Számérték Nemzeti
átírása[4]
ISO[5] IKE[6] ALA-LC[7] KNAB[8] BGN/PCGN[9] TITUS[10] IPA Magyaros[11]
an 1 a a a a a a a [a] a
ban 2 b b b b b b b [b] b
gan 3 g g g g g g g [g] g
don 4 d d d d d d d [d] d
en 5 e e e e e e e [ɛ] e
vin 6 v v v v v v v [v] v
zen 7 z z z z z z z [z] z
[12] ha 8 - ē e/ey ē ē ey ē [e] e
tan 9 t t' t t t [tʰ] t
in 10 i i i i i i i [ɪ] i
k’an 20 k’ k k ķ k [kʔ] k
las 30 l l l l l l l [l] l
man 40 m m m m m m m [m] m
nar 50 n n n n n n n [n] n
[12] ye 60 - y y y y y - [j] j
on 70 o o o o o o o [ɔ] o
p’ar 80 p’ p p p [pʔ] p
zhan 90 zh ž ž ž zh ž [ʒ] zs
rae 100 r r r r r r r [r] r
san 200 s s s s s s s [s] sz
t’ar 300 t’ t t ţ t [tʔ] t
[12] wie - - w wi/ü w w - - [wi] vi
un 400 u u u u u u u [ʊ] u
par 500 p p' p p p' p [pʰ] p
kan 600 k k' k k k' k [kʰ] k
ghan 700 gh ǧ/ɣ ġ ǧ gh ġ [ɣ] g
q’ar 800 q’ q q q q [qʔ] k
shin 900 sh š š š š sh š [ʃ] s
chin 1000 ch č' č čʻ č ch' č [t͡ʃʰ] cs
tsan 2000 ts c' c c ts' c [t͡sʰ] c
dzil 3000 dz j j/ʒ ż dz dz ʒ [d͡z] dz
ts’il 4000 ts’ c c ç ts [t͡sʔ] c
ch’ar 5000 ch’ č č̣ č ç̌ ch č̣ [t͡ʃʔ] cs
khan 6000 kh x x x x kh χ [x] h
[12] khar 7000 - q q' q [qʰ] k
jan 8000 j ǰ ǰ/ǯ j j ǯ [d͡ʒ] dzs
hae 9000 h h h h h h h [h] h
[12] oh 10000 - ō ō/ow ō ō - ō [ow] o
[12] far - - f f f f - - [f] f
[13] ə - - - ə ĕ - - ə [ə] e
[13] ʾa - - - ʾ ʻ - - - [ʔ] -
[14] - - - - - - - - - - -
  1. Legrégibb ismert grúz felirat
  2. Mchedruli
  3. Aszomtavruli és Nuszchuri
  4. Nemzeti romanizációs rendszer, Geodéziai és Kartográfiai Minisztérium és Nyelvészeti Intézet, Grúz Tudományos Akadémia, 2002
  5. International Organization for Standardization (www.iso.ch), 1996
  6. Iberiul-K’avk’asiuri enatmetsnierebis ts’elits’deuli (Ibero-kaukázusi Nyelvészeti Évkönyv), 1974
  7. American Library Association/Library of Congress, Transliteration Schemes for Non-Roman Scripts. Randal K. Berry (ed.) (lcweb.loc.gov/catdir/cpso/roman.html), 1997
  8. Kohanimeandmebaas (Helynév-adatbázis), Eesti Keele Instituut (Észt Nyelvi Intézet) (www.eki.ee), 1993/2003
  9. United States Board on Geographic Names and the Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use, 1981
  10. Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien (titus.uni-frankfurt.de), 2000
  11. A Magyar Tudományos Akadémia által javasolt átírási forma
  12. a b c d e f Archaikus betű, a mai írás nem használja.
  13. a b Csak a mingreli és szván nyelvekben használatos
  14. Bekezdéselválasztó, a mai ábécének nem része, de egyes források beleszámítják.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]