Ugrás a tartalomhoz

Fejér Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fejér Gyula
SzületettWeisz Gyula
1868. június 17.[1][2]
Sarkad[1]
Elhunyt1936. október 10. (68 évesen)[3]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaZimmermann Szidónia
(h. 1900–1936)
Foglalkozása
IskoláiBécsi Egyetem ( – 1891. május 2., orvostudomány)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1B parcella, 23. sor, 19. sírhely)
SablonWikidataSegítség

Fejér Gyula, születési és 1898-ig használt nevén Weisz Gyula[4] (Sarkad, 1868. június 17.[5]Budapest, 1936. október 10.) szemész, kórházi főorvos.

Életpályája

[szerkesztés]

Weisz Ignác nádudvari földbirtokos és Bleier Ernesztin (Netti) fiaként született. Orvosi tanulmányait a Bécsi Egyetem Orvostudományi Karán végezte. 1891. május 2-án avatták orvosdoktorrá. 1891 és 1898 között a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházának Szemészeti Osztályán alorvosaként működött. 1898-ban kinevezték a budapesti Szent Margit Kórház rendelő-főorvosává. Az első világháború idején az Izraelita Siketnémák Intézetében működő hadikórházban is gyógyított.[6] 1924 márciusában a hitközség elöljárósága egyhangúlag megválasztotta a Mohr Mihály egyetemi tanár elhalálozásával megüresedett szemészfőorvosi tisztségre. 1934-es nyugalomba vonulásáig a Zsidókórházban dolgozott.

Tagja volt az Izraelita Szünidei Gyermektelep Egyesületnek és Magyar Szemorvos Társaságnak. Szakcikkei megjelentek angol, német és magyar szaklapokban. 1915-től haláláig a Nádor utca 11. lakója volt.

Felesége Zimmermann Szidónia (1874–1956)[7] volt, Zimmermann Adolf mádi földbirtokos és Lőwy Amália lánya, akivel 1900. május 17-én Mádon kötött házasságot.[8]

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték nyugalomra a Szentegylet által felajánlott díszsírhelyen. A temetésen a Pesti Izraelita Hitközséget Rosenák Miksa, Zahler Emil és Kippler Sándor képviselte. A gyászszertartáson Linetzky Bernát főkántor funkcionált, a gyászbeszédet Hevesi Simon vezető főrabbi mondta. A hitközség elöljárósága nevében Rosenák Miksa, a hitközség kórházai nevében pedig Acél Dezső igazgatófőorvos mondott búcsúztatót.[9]

Művei

[szerkesztés]
  • Adatok a blenorrhoa sacci lacrymalis kórképéhez és gyógykezeléséhez. (Orvosi Hetilap, 1900, 33.)
  • Myxo-sarcoma retrobulbare operált esete. (Orvosi Hetilap, 1900, 51.)
  • A szemhéjgörcs neuropathikus alakjairól. (Orvosi Hetilap, 1901, 25.)
  • Mintaszerű szemészeti klinika. Tárca. (Gyógyászat, 1904, 2.)
  • Az ideges (neurasthenias) szempanaszokról és ezzel összefüggő koradatokról a szemészeti gyakorlatban. (Gyógyászat, 1905, 36–37.)
  • Az újszülöttek veleszületett könytömlő genyedéséről. Előadta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók szegedi vándorgyűlésén. (Gyógyászat, 1905, 50.)
  • Adatok az ophthalmoplegia interna kórtanához. (Budapesti Orvosi Újság, 1906, 42.)
  • A vakok újságja. (Jó Egészség, 1907, 1.)
  • A látóidegfő szemölcsszerű elváltozásáról. (Gyógyászat, 1909, 28.)
  • A szem sérüléseiről, az ipari balesetek szempontjából. (Budapesti Orvosi Újság, 1910, 40.)
  • A látásról – a szem boncztana és élettana kapcsán. (Jó Egészség, 1911, 11.)
  • Adatok a szem balesete elhárításának kérdéséhez. (Munkásügyi Szemle, 1913, 11.)
  • A mindennapi szembetegségek diagnostikája és therápiája. (Budapesti Orvosi Újság, 1913, 49.)
  • Egy szem értékéről – a munkaképesség csökkenésének szempontjából. (Munkásügyi Szemle, 1914, 4.)
  • A járványos szemgyulladásról. (Jó Egészség, 1919, 1.)
  • Az iris szövetének egy sajátságos elváltozásáról. (Gyógyászat, 1923, 13.)
  • Faszéngőzök belégzése által okozott kétoldalú vakság gyógyult esete. (Gyógyászat, 1923, 50.)
  • Adatok az irido cyclitis sympathica aetiologiájához és kórképéhez. (Gyógyászat, 1926, 27.)
  • A tarsitis-ről. (Gyógyászat, 1930, 45.)
  • A bulbusba jutott és bent maradt idegentestek sorsáról. (Orvosi Hetilap, 1932, 8.)
  • Cholesterinjegecek a szem mellső csarnokában. (Orvosi Hetilap, 1932, 30.)
  • Tenniszlabda által okozott szemsérülésekről. (Gyógyászat, 1932, 34.)
  • A látásról és a szemüveg viselésről. (Jó Egészség, 1933, 11–12.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
  2. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
  3. a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
  4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 14924/1898. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 879. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 102. oldal 22. sor
  5. Születési bejegyzése a sarkadi izraelita hitközség születési akv. 15/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
  6. Egyenlőség, 1914. november 29. (33. évfolyam, 48. szám)
  7. Fejér Gyuláné halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi állami halotti akv. 653/1956. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
  8. Házasságkötési bejegyzése a mádi polgári házassági akv. 16/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
  9. Pesti Napló, 1936. október 13. (87. évfolyam, 234. szám)

Források

[szerkesztés]