Ugrás a tartalomhoz

Kisszentmihály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisszentmihály (Kleinpetersdorf)
Kisszentmihály főutcája.
Kisszentmihály főutcája.
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangNagyszentmihály része
JárásNagyszentmihály
Alapítás éve1574
PolgármesterWinfried Kasper (SPÖ)
Irányítószám7503
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 16° 20′ 02″47.214089°N 16.333871°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 16° 20′ 02″47.214089°N 16.333871°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszentmihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kisszentmihály (más néven Kis-Németszentmihály, németül: Kleinpetersdorf, horvátul: Mali Petarštof) Nagyszentmihály településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsőőrtől 14 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítja az 1929-ben itt talált hamvasztásos temetkezés, melyben a hamvakon és csontmaradványokon kívül cserép és üvegtárgyakat, valamint egy feliratos kőlapot is találtak. A mai helyén állt középkori település valószínűleg a 15. század háborús időszakában pusztult el. A 16. század közepén a kihalt települést Nagyszentmihálytól elválasztva a Batthyányak és az Erdődyek horvátokkal telepítették be újra. Első írásos említése 1574-ben történt. A későbbiekben a település hol a német, hol a magyar nevén szerepel a korabeli forrásokban. Az egyházi vizitáció szerint 1779-ben egy kis fakápolna állt itt. 1834-ben a kápolnát kőből építették újjá.

Vályi András szerint "Kis Sz. Mihály. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Somfalvának szomszédságában, mellynek filiája; határja szorgalmatos mívelést kíván."[1]

Fényes Elek szerint "Kis-Szent-Mihály, Klein-Petersdorf, német falu, Vas vmegyében, 275 kath. lak. A szentmihályi urad. tartozik."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint "Kis-Német-Szent-Mihály, 50 házzal és 299 németajkú r. kath. vallású lakossal. Vasúti állomás. Postája- és távírója Német-Szent-Mihály."[3]

1910-ben 319, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Nagyszentmihály része lett és ma is hozzá tartozik.

Nevezetességei

[szerkesztés]
Római katolikus templom

Urunk Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1834-ben épült. 1925-ben bővítették. 1947-ben kívülről, 1953-ban belülről renoválták. 1985 és 1987 között a templom fennállásának 150. évfordulójára átépítették és bővítették.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye