Klanice
| Klanice | |
 | |
| Régi kőhíd a dobrinji Potok nevű kiszáradt vízfolyás felett a Klanicét Dobrinjjal összekötő erdei úton. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Dobrinj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Neven Komadina |
| Irányítószám | 51514 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 47 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 17″, k. h. 14° 35′ 24″45.138000°N 14.590000°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 17″, k. h. 14° 35′ 24″45.138000°N 14.590000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Klanice (olaszul: Clanizze) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Krk belsejében, községközpontjától 2 km-re nyugatra a Dobrinjjal szembeni magaslaton fekszik. Köztük fekszik a Dobrinji mező (Dobrinjsko polje), a legközelebbi tengerpart a Soline-öböl 3 km-re fekszik innen.
Története
[szerkesztés]A település neve valószínűleg azokkal a kátyúkkal (klanci) van összefüggésben, melyek a Klanicét Dobrinjjal összekötő makadámúton találhatók. A korabeli források alapján megállapítható, hogy a falu már a középkorban is létezett, a századok során azonban teljesen összenőtt a szomszédos Tribuljéval. A sziget 1480-tól közvetlenül Velencei Köztársasághoz tartozott. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1890-ben 89, 1910-ben 66 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 49 lakosa volt, akik régebben főként mezőgazdaságból éltek, melyhez a Dobrinji mező ideális körülményeket nyújtott. Ma inkább gyümölcstermesztéssel, olajpréseléssel foglalkoznak, emellett főként a turizmusból élnek.
Nevezetességei
[szerkesztés]Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 89 | 75 | 66 | 98 | 90 | 79 | 70 | 65 | 51 | 47 | 48 | 42 | 49 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Dobrinj község hivatalos oldala
- Dobrinj turisztikai egyesületének honlapja Archiválva 2010. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Dobrinjhoz tartozó települések ismertetője
