Ugrás a tartalomhoz

Hold (égitesttípus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Pluto törpebolygó és egyik holdja a Charon (animáció)

A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket. (A csillagászok ugyanezeket mellékbolygóknak is hívják. Ekként a Hold a Föld holdja.) Nem mindig könnyű eldönteni, egy objektum-pár melyik tagja a hold. Tipikus példa erre a Naprendszerben az időközben törpebolygóvá minősített Pluto és legnagyobb, Charon nevű holdja, ez a rendszer például kettős rendszernek is tekinthető. Mivel minden anyagi testnek van gravitációs tere, a bolygó és holdja kölcsönösen vonzzák egymást. Ha a két objektum megközelítőleg azonos tömegű, kettős rendszernek nevezzük őket. Egy példa lehet a 90 Antiope kettős aszteroida. A hold meghatározásának általános kritériuma az, hogy a két objektum tömegközéppontja a bolygó belsejében van (a Pluto-Charonra ez nem teljesül).

Holdak a Naprendszerben

[szerkesztés]
A Naprendszer néhány holdja méretarányosan.

A Naprendszerben 175 holdat ismerünk (2006-os adat). Az alábbi listában a Naprendszer ismert holdjai közül sorolunk fel néhányat.

A Jupiter holdjai

[szerkesztés]

A Jupiternek 79 ismert holdja van (2022-es adat).[1]

A Szaturnusz holdjai

[szerkesztés]

A Szaturnusznak 82 ismert holdja van (2019-es adat).[2] Néhány közülük:

Az Uránusznak 27 ismert holdja van (2019-es adat).

A Neptunusznak 14 ismert holdja van (2019-es adat).

A Kuiper-övbeli objektumok holdjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Overview | Jupiter Moons (angol nyelven). NASA Solar System Exploration. (Hozzáférés: 2022. április 4.)
  2. In Depth | Moons. NASA Solar System Exploration. (Hozzáférés: 2022. február 18.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]