Henri Cordier

Henri Cordier
Gustave Caillebotte festménye (1883)
Született	1849. augusztus 8. New Orleans, Louisiana
Elhunyt	1925. március 16. (75 évesen) Párizs
Állampolgársága	francia
Nemzetisége	francia
Foglalkozása	nyelvész, történész, etnográfus, orientalista, sinológus
Tisztsége	professzor (Párizsi Politikai Tanulmányok Intézete) professzor (1881–1925, Institut national des langues et civilisations orientales) elnök (1924–1925, Société de Géographie)
Iskolái	Lycée Chaptal
Kitüntetései	Stanislas Julien-díj (1880)
weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Henri Cordier témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Henri Cordier (New Orleans, 1849. augusztus 8. – Párizs, 1925. március 16.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Gāo Díài; magyar népszerű: Kao Ti-aj; egyszerűsített kínai: 高迪爱; hagyományos kínai: 高迪愛) francia, nyelvész, történész, etnográfus, orientalista, sinológus.

Élete, munkássága

Cordier New Orleansban, az Egyesült Államokbanban született, de családja 1852-ben áttelepült Franciaországba, és Párizsban éltek. Tanulmányait 1855-ben kezdte meg a Collège Chaptalon, majd Angliában folytatta.

Húsz esztendős volt, amikor 1869-ben Sanghajba utazott, ahol egy angol banknál helyezkedett el. A következő két évben több cikket is publikált a helyi újságokban. 1872-ben a Royal Asiatic Society észak-kínai csoportjának lett a könyvtárosa. Ebben az időszakban mintegy húsz cikke jelent meg az Evening Courier, a North China Daily News, és a Journal of the North China Branch of the Royal Asiatic Societycímű lapokban.

Bár idővel a francia sinológus, Édouard Chavannes lett a mentora, Cordier élete végégig nem rendelkezett alapos kínai nyelvi tudással. Ennek ellenére munkásságával jelentős mértékben járult hozzá a 19. század végének, a 20. század elejének francia, és ezzel együtt európai sinológiai kutatások fellendítéséhez.

1876-ban kinevezték a kínai diákok európai tanulmányait biztosító kínai kormányprogram titkárává.

1881-től 1925-ig a l'École spéciale des Langues orientales professzora volt, továbbá az École Libre des Sciences Politiques-en is professzorként tevékenykedett. A francia földrajzi társaság, Société de Géographie elnöki tisztét is betöltötte.

Bibliotheca Sinica bibliográfiai gyűjteményében mintegy 70 ezer, 1921-ig, Kínával kapcsolatos tételt gyűjtött össze. Másik jelentős és elévülhetetlen érdeme, hogy a holland Gustaaf Schlegellel közösen, 1890-ben megalapították és útjára indították a sinológia kutatások máig egyik legfontosabb szaklapjának számító T’oung Pao című folyóiratot.

Főbb művei

• Bibliotheca sinica. Dictionnaire bibliographique des ouvrages relatifs à l'Empire chinois, Vol. 1; Vol. 2. (1878-1895)
• Bibliographie des œuvres de Beaumarchais (1883)
• La France en Chine au XVIIIe siècle: documents inédits/publiés sur les manuscrits conservés au dépôt des affaires étrangères, avec une introduction et des notes (1883)
• Mémoire sur la Chine adressé à Napoléon Ier: mélanges, Vol. 1; Vol. 2; by F. Renouard de Ste-Croix, edited by Henri Cordier. (1895-1905)
• Les Origines de deux établissements français dans l'Extrême-Orient: Chang-Haï, Ning-Po, documents inédits, publiés, avec une introduction et des notes (1896)
• La Révolution en Chine: les origines (1900)
• Conférence sur les relations de la Chine avec l'Europe. (1901)
• L'Imprimerie sino-européenne en Chine: bibliographie des ouvrages publiés en Chine par les Européens au XVIIe et au XVIIIe siècle. (1901)
• Dictionnaire bibliographique des ouvrages relatifs à l'Empire chinois: bibliotheca sinica, Vol. 1; Vol. 2; Vol. 3; Vol. 4. (1904-1907)
• L'Expédition de Chine de 1860, histoire diplomatique, notes et documents (1906)
• Bibliotheca Indosinica. Dictionnaire bibliographique des ouvrages relatifs à la péninsule indochinoise (1912)
• Bibliotheca Japonica. Dictionnaire bibliographique des ouvrages relatifs à l'empire Japonais rangés par ordre chronologique jusqu'à 1870 (1912)
• Le Voyage à la Chine au XVIIIe siècle. Extrait du journal de M. Bouvet, commandant le vaisseau de la Compagnie des Indes le Villevault (1765-1766) (1913)
• Cathay and the Way Thither: being a Collection of Medieval Notices of China (1913)
• Bibliographie stendhalienne (1914)
• La Suppression de la compagnie de Jésus et la mission de Péking (1918)
• The travels of Marco Polo (1920), with Henry Yule
• Histoire générale de la Chine et de ses relations avec les pays étrangers: depuis les temps les plus anciens jusqu'à la chute de la dynastie Mandchoue, Vol. I, Depuis les temps les plus anciens jusqu'à la chute de la dynastie T'ang (907); Vol. 2, Depuis les cinq dynasties (907) jusqu'à la chute des Mongols (1368); Vol. 3, Depuis l'avènement des Mings (1368) jusqu'à la mort de Kia K'ing (1820); Vol. 4, Depuis l'avènement de Tao Kouang (1821) jusqu'à l'époque actuelle. (1920-1921)
• La Chine. (1921)
• La Chine en France au XVIIIe siècle (Paris, 1910)

Irodalom

• Cordier, Henri. (1892). Half a Decade of Chinese studies (1886-1891). Leyden: E.J. Brill. OCLC 2174926
• (franciául) Pelliot, Paul (1925). „Henri Cordier (1849-1925)”. T’oung Pao 24, 1-15. o. JSTOR 4526773. 
• Ross, E. Denison (1925). „M. Henri Cordier”. Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland, 571-2. o. JSTOR 25220805. 
• Yetts, W. Perceval (1925). „Obituary – Professor Henri Cordier”. Bulletin of the School of Oriental Studies, University of London 3, 855-6. o. JSTOR 607118. 

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Henri Cordier című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.