Ingaóra csillagkép
Megjelenés
Ingaóra csillagkép | |
Adatok | |
Latin név | Horologium |
Latin birtokos eset | Horologii |
Rövidítés | Hor |
Rektaszcenzió | 2h 12m – 4h 20m |
Deklináció | -67° 2' – -39° 38' |
Területe | 249 négyzetfok |
Nagyság szerinti helyezés | 58 |
Teljesen látható | északi 20°-tól déli 90°-ig |
Legfényesebb csillag | (α Horologii) |
fényessége | 3,85m |
Szomszédos csillagképek |
Az Ingaóra (latin: Horologium) egy csillagkép.
Története, mitológia
[szerkesztés]A csillagképet Nicolas-Louis de Lacaille apát, francia csillagász vezette be a 18. században, és Horologium Oscillitorium-nak nevezte el az ingaórát feltaláló Christiaan Huygens tiszteletére. A csillagkép neve később Horologium-ra rövidült.
Csillagok
[szerkesztés]- α Horologii: A Földtől 117 fényév távolságra lévő, 3,8 magnitúdós,
- R Hor: Mira típusú változócsillag, vörös óriás, a fényrendje 400 naponként 5m és 14m között ingadozik.
- TW Hor: vörös óriás, körülbelül félévenként 5m - 6m között változik a fényessége.
Mélyég-objektumok
[szerkesztés](Nincs adat)
Források
[szerkesztés]- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Horologium című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A Wikimédia Commons tartalmaz Ingaóra csillagkép témájú médiaállományokat.