Ugrás a tartalomhoz

Jura kanton

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jura köztársaság és kanton (République et Canton du Jura)
Jura köztársaság és kanton címere
Jura köztársaság és kanton címere
Jura köztársaság és kanton zászlaja
Jura köztársaság és kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonSvájc
GépkocsijelJU
Népesség
Teljes népesség73 419 fő (2018. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság435 m
Terület838,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 22′, k. h. 7° 09′47.366667°N 7.150000°EKoordináták: é. sz. 47° 22′, k. h. 7° 09′47.366667°N 7.150000°E
Jura köztársaság és kanton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jura köztársaság és kanton témájú médiaállományokat.

Jura köztársaság és kanton vagy Jura kanton (franciául République et Canton du Jura) Svájc egyik kantonja. Az ország 26 kantonja közül az 1979-ben alapított Jura a legfiatalabb. Svájc északnyugati részén helyezkedik el, székhelye Delémont. Hivatalos nyelve a francia. Lakosainak száma 2012-ben 70 942 volt.

Története

[szerkesztés]
Porrentruy óvárosa

A mai kanton területének legnagyobb részét Burgundia királya 999-ben a bázeli püspöknek adományozta. A püspökség több mint 800 éven át önálló fejedelemség volt a Német-római Birodalom keretein belül. A kanton nagyrészt egybeesik a bázeli hercegpüspökség egykori birodalmi részeivel, és úgy látja, hogy államisága erősen a Raurák Köztársaságban gyökerezik. A vesztfáliai béke után a Jura a szomszédos Svájci Konföderációval ápolt szoros kapcsolatokat. A napóleoni háborúk utáni bécsi béke (1815) értelmében a régiót Bern kantonhoz csatolták, ami nagy felzúdulást okozott a francia nyelvű és katolikus vallású lakosok körében, mert a berniek többnyire németül beszélő protestánsok voltak.

A Bázeli Hercegpüspökség(wd) a 18. században

A második világháború után mozgalom indult a Berntől való elszakadásra. Hosszú, sokszor erőszakos küzdelem (mely során a Les Béliers ifjúsági szervezet gyújtogatott is) után 1977-ben fogadták el a Jura alkotmányát. 1978-ban országos népszavazást tartottak, a következő évben pedig Jura kanton teljes jogú tagként csatlakozott a Svájci Államszövetséghez. Függetlenségét minden évben június 23-án ünnepli. A régió franciául beszélő, de protestáns vallású lakossága azonban az elszakadás ellen szavazott és a Berni kanton része maradt (ún. Berni Jura). A döntést az is befolyásolhatta, hogy Bern gazdaságilag jobb helyzetben van és itt található az államszövetség központja is. 1994 óta azonban újra felmerült a régió egyesítése, 2004-ben egy szövetségi bizottság is javasolta Berni Jurának a kantonhoz való csatolását.

A független kanton a Jura köztársaság és kanton nevet vette fel. A köztársaság szó szerepel még Ticino, Genf és Neuchâtel nevében is.

Földrajza

[szerkesztés]

Jura kanton Svájc északnyugati részén, a francia határnál fekszik. Északon és nyugaton Franciaország Doubs megyéjével, keleten Basel-Landschaft és Solothurn, délen pedig Bern kantonokkal határos. Területének déli része a Jura-hegységre, az északi pedig a dombos, mészkőből álló Jura-fennsíkra esik. Nagyobb folyói a Doubs (a Saône mellékfolyója) és a Birs (a Rajna mellékfolyója).

Közigazgatás

[szerkesztés]

A kantont 3 kerületre és 64 községre (önkormányzatra) osztják. Kerületei:

Jura kerületei
  • Delémont (frainc-comtou dialektusban D'lémont, németül Delsberg) - székhelye Delémont
  • Porrentruy (frainc-comtou dialektusban Poérreintru, németül Pruntrut) - székhelye Porrentruy
  • Franches-Montagnes (frainc-comtou dialektusban Fraintches-Montaignes, németül Freiberge) - székhelye Saignelégier

Népessége

[szerkesztés]

A kanton lakossága 2012-ben 70 942 volt, akik szinte valamennyien francia anyanyelvűek, csak egyetlen községben, Ederswilerben beszélnek németül. 57%-uk római katolikusnak, 8,3%-uk evangélikusnak, 9,8-uk pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. 2007-ben 8 195 külföldi, a teljes lakosság 11,8%-a élt a kanton területén.

Korábbi népességi adatok
Év Teljes népesség Francia nyelvű Német nyelvű Evangélikus Katolikus Egyéb Zsidó Muzulmán Nincs vallása Svájci Külföldi
1850 44,921 1,010 43,810 101 42,217 2,704
1880 52,116 46,257 5,898 3,708 48,095 14 235 47,873 4,503
1900 57,575 49,098 7,272 7,063 50,289 15 195 51,784 5,791
1950 59,554 50,517 8,105 10,453 48,578 49 82 56,804 2,750
1970 67,325 55,285 5,723 10,284 56,476 1,787 62 59,000 8,325
2000 68,224 61,376 3,001 8,513 51,092 2,610 22 1,310 4,250 59,500 8,724

Gazdaság

[szerkesztés]

A mezőgazdaság még mindig jelentős a Jura kantonban, aminek fontos ágazata a szarvasmarhatenyésztés, de lótartás is jelentékeny: Franches-Montagnes az utolsó svájci lóverseny színhelye. Az ipart főleg az óra-, textil- és dohányáru-gyártás jellemzi. 2001-ben 3578-an dolgoztak a mezőgazdaságban és nyersanyagkitermelésben, 14 109-en az iparban és 16 513-an szolgáltatói munkakörben.

2001-ben a svájci népesség 0,9%-át kitevő kanton a GDP 0,7%-át termelte meg. 2005-ben a Jura kanton lakosai a nemzeti jövedelemből 38 070 frank/fővel részesedtek, miközben a nemzeti átlag 54 031 frank volt, vagyis mindössze 70%-ot értek el. 2003 és 2005 között az átlagjövedelem 6,4%-kal nőtt, szemben a svájci átlag 5,3%-kal. A kantonbeli adók 2006-ban 26%-kal voltak magasabbak az országos átlagnál és a magas jövedelműek esetében itt voltak a legmagasabbak az adóterhek az egész országban.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach Kanton, definitive Jahresergebnisse, 2018. Federal Statistical Office. (Hozzáférés: 2019. augusztus 28.)

Források

[szerkesztés]
  • Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 3378. o. ISBN 963-9257-02-8  
  • Sprachen, Religionen – Daten, Indikatoren Religionen Statistik Schweiz
  • Ganguillet, Gilbert: Le conflit jurassien. Un cas de mobilisation ethno-régionale en Suisse, Zürich 1986.
  • Harder, Hans-Joachim: Der Kanton Jura. Ursachen und Schritte zur Lösung eines Schweizer Minderheitenproblems, Frankfurt am Main 1978.
  • Hauser, Claude: Aux origines intellectuelles de la Question jurassienne. Culture et politique entre la France et la Suisse romande (1910–1950), Diss. Fribourg 1997.
  • Henecka, Hans Peter: Die jurassischen Separatisten. Eine Studie zur Soziologie des ethnischen Konflikts und der sozialen Bewegung, Meisenheim am Glan 1972.
  • Jenkins, John R.G.: Jura Separatism in Switzerland, Oxford 1986.
  • Ruch, Christian: Struktur und Strukturwandel des jurassischen Separatismus zwischen 1974 und 1994, Bern 2001.
  • Schwander, Marcel: Jura. Konfliktstoff für Jahrzehnte, Zürich/Köln 1977.
  • Steppacher, Burkard: Die Jurafrage in der Schweiz, München 1985.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Canton of Jura című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.