Körszájúak
Körszájúak | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tengeri ingola (Petromyzon marinus)
| ||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Körszájúak témájú rendszertani információt. |
A körszájúak (Cyclostomata) a gerinchúros élőlények egy parafiletikus csoportja. Korábban a szintén parafiletikus állkapocs nélküli halak egy osztályának tekintették.
Ide tartoznak a ma is élő nyálkahalak (Myxini) és az ingolák (Petromyzontida), valamint ide sorolhatók a kihalt Myllokunmingiida és Conodonta csoportok is. Ezen csoportokat a korszerű rendszertanok önálló osztályoknak tekintik.
Bár állkapcsuk nincsen, vannak fogsoraik, melyeket körkörösen képesek mozgatni. Az állkapocs hiánya miatt nem tudják becsukni a szájukat, ezért állandóan vizet kell áramoltatniuk a szájukon keresztül.
Cyclostomata-hipotézis vs. Vertebrata-hipotézis
[forrásszöveg szerkesztése]Az állkapocs nélküli halak leszármazási viszonyai nem teljesen tisztázottak. Egyes molekuláris bizonyítékok szerint a csoport monofiletikus, és így a nyálkahalak és ingolák közelebbi rokonok, ez a Cyclostomata-hipotézis (vagy körszájú-hipotézis). Ezzel szemben áll a Vertebrata-hipotézis (gerinces-hipotézis), mely szerint az ingolák közelebb állnak az állkapcsos halakhoz, mint a nyálkahalakhoz. Több adatra van szükség a kérdés eldöntéséhez.
A biológusok korábban nem értettek egyet arról, hogy a körszájúak kládot alkotnak-e. A Vertebrata-hipotézis szerint az ingolák az állkapcsosoknak közelebbi rokonai, mint a nyálkahalaknak. A Cyclostomata-hipotézis szerint ezzel szemben az ingolák a nyálkahalak közelebbi rokonai, így a körszájúak monofiletikus csoportot alkotnak.[1][2]
A legtöbb anatómiai alapú tanulmány a Vertebrata-,[3] sok molekuláris filogenetikai alapú a Cyclostomata-hipotézist támasztotta alá.[4][1][5][6]
Jegyzetek
[forrásszöveg szerkesztése]- ↑ a b Delabre, Christiane (2002). „Complete Mitochondrial DNA of the Hagfish, Eptatretus burgeri: The Comparative Analysis of Mitochondrial DNA Sequences Strongly Supports the Cyclostome Monophyly”. Molecular Phylogenetics and Evolution 22 (2), 184–192. o. DOI:10.1006/mpev.2001.1045. PMID 11820840.
- ↑ Stock, David (1992. augusztus 7.). „Evidence from 18S ribosomal RNA sequences that lampreys and hagfishes form a natural group”. Science 257 (5071), 787–9. o. DOI:10.1126/science.1496398. PMID 1496398.
- ↑ Janvier, Philippe. Early Vertebrates. Oxford University Press, 1–408. o. (2003). ISBN 978-0-19-852646-9
- ↑ S. Blair, K. Shigehiro, Ota, Kinya G., Kuratani, Shigeru.szerk.: S. B. Hedges, S. Kumar: Timetree of Life. Oxford University Press, 317–319. o. (2009). ISBN 978-0-19-953503-3
- ↑ (2009a) „Timing of Genome Duplications Relative to the Origin of the Vertebrates: Did Cyclostomes Diverge before, or after?”. Molecular Biology and Evolution 26 (1), 47–59. o. DOI:10.1093/molbev/msn222. PMID 18842688.
- ↑ Heimberg, Alysha M. (2010. november 9.). „microRNAs reveal the interrelationships of hagfish, lampreys, and gnathostomes and the nature of the ancestral vertebrate”. PNAS 107 (45), 19379–19383. o. DOI:10.1073/pnas.1010350107. PMID 20959416. PMC 2984222.
Fordítás
[forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyclostomata című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[forrásszöveg szerkesztése]- Nelson, Joseph S. (2006). Fishes of the World. John Wiley & Sons, Inc. ISBN 0471250317