Ugrás a tartalomhoz

Oboa d’amore

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Oboa d’amore

Más nyelveken
angol: oboe d'amore
francia: hautbois d'amour
német: Oboe d’amore
olasz: oboe d'amore
Besorolás
aerofonfúvós → kettős nádnyelves
fafúvós
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás422.112-71
Csőhossz75 cm
Hangolása
Rokon hangszerekoboa, angolkürt
Hangszerjátékosoboás, oboista
A Wikimédia Commons tartalmaz Oboa d’amore témájú médiaállományokat.

Az oboa d'amore a nádnyelves hangszerek családjába tartozik, kettős nádnyelves fúvókával megszólaltatott fúvós hangszer. Kónikus, tehát kúpos furatú, fából készült, billentyűzettel ellátott teste van. Az oboa hangszercsaládba tartozik, annak mezzoszoprán fekvésű tagja.

Leírása

[szerkesztés]

Az oboához hasonló felépítésű, de annál egy terccel mélyebb hangolásának megfelelően kissé hosszabb. Legszembetűnőbb vonása, hogy az oboától eltérően korpusza nem tölcsérszerűen, hanem az angolkürthöz hasonlóan körteformájúan végződik, a nádsíp pedig enyhén hajlított fémcső közvetítésével csatlakozik a hangszerhez. Kezelése, ujjtechnikája hasonlít az oboához, rendszerint oboisták játszanak rajta. Transzponáló hangszer, a-hangolású.

Az oboa d'amore nádsípja hasonlít az oboáéhoz, de annál kissé rövidebb és szélesebb. A fém toldalékcsőbe a fagotthoz hasonlóan illeszkedik.

Elsőként Christoph Graupner használta Wie wunderbar ist Gottes Güt című kantátájában 1717-ben, és ettől kezdve a század végéig igen elterjedt volt. Johann Sebastian Bach és Georg Philipp Telemann számos kantátájában is szerepel. A 18. század végétől az angolkürt háttérbe szorította, majd a 19. század végétől modern változatát több szerző ismét használta, többek között Richard Strauss, Claude Debussy. Legismertebb szerepét Maurice Ravel Bolerójában kapta.

Források

[szerkesztés]
  • Darvas Gábor. Évezredek hangszerei. Zeneműkiadó (1961) 

További információk

[szerkesztés]
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap