Labradorit
Labradorit | |
Labradorit közelről | |
Általános adatok | |
Képlet | (Ca,Na)[Al(Al,Si)Si2O8] |
Kristályrendszer | triklin |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Szilikátásványok |
Alosztály | Tektoszilikátok: nem zeolitok |
Azonosítás | |
Szín | szürke, és érdekes tulajdonsága a labradorizálás, amely kékes, vöröses, zöldes, sárgás színjáték. |
Fény | üveg |
Átlátszóság | fehér |
Törésmutató | 1,554 - 1,573 |
Keménység | 6 - 6½ |
Hasadás | több irányban kitűnő |
Törés | egyenetlen |
A Wikimédia Commons tartalmaz Labradorit témájú médiaállományokat. |
A labradorit egy földpát ásvány, amely a plagioklászok kalciumos tagjának köztiterméke. 50 és 70 százalék közötti anortitot tartalmaz. Fajsúlya 2,68-tól 2,72-ig terjed. Kemény felületen húzva fehér csíkot hagy maga után, mint a legtöbb szilikát. A törésmutató 1,559 és 1,573 között van, és gyakori az ikresedés jelensége. Mint minden plagioklász tag esetében, a kristályrendszer triklin, és három hasítási irány van jelen, melyek közül kettő majdnem a megfelelő szögekkel rendelkezik (a harmadik irány nem megfelelő). Világos, fehér-szürke, blokkszerű, lapított formájú szemcsékként jelenik meg a közönséges magmás kőzetekben, mint a bazaltban és a gabbróban, valamint az anortozitokban.
Lelőhelyei
[szerkesztés]A legszínesebb labradorit talán Finnországban található, a lapamai kőbányákban, de még ezen kívül másik két ország, Ukrajna és Madagaszkár szintén remek lelőhellyel rendelkezik. Végül említésre méltó Oroszországban az Urál, Norvégiában a Skandináv-hegység, valamint Kanadában a Labrador-félsziget.
Felhasználása
[szerkesztés]A labradorit népszerű ásvány és egyedülálló drágakő. Ékszerek, szobrok, műemlékek készítésére kiválóan alkalmas.
A kuruzslók és ezotéristák körében is gyakran emlegetett ásvány, mivel a hiedelem szerint segíthet néhány betegség gyógyításában. Például – hitük szerint – tisztítja a belső szerveket, csökkenti a reumás fájdalmakat, és a súlyos szembetegségek kezelésére (mint a zöld hályog vagy a szürkehályog) szintén felhasználják.
Források
[szerkesztés]- Koch Sándor - Sztrókay Kálmán: Ásványtan I-II, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. ISBN 9631859711
- Bognár László: Ásványhatározó, Gondolat, Budapest, 1987. ISBN 9632818180
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Labradorite című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.