Mara (folyó)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Mara | |
 | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 395 km |
| Vízgyűjtő terület | 13 504 km² |
| Torkolat | Viktória-tó |
 d. sz. 1° 30′ 50″, k. h. 33° 55′ 56″1.513889°S 33.932222°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mara témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Mara egy folyó, amely Kenyában ered és Tanzániában, a Mara régióban végződik, és a Maasai Mara/Serengeti ökoszisztémában a patás állatok vándorlási útvonalát keresztezi.
A Mara folyó vízgyűjtő területe 13 504 km², amelynek mintegy 65%-a Kenyában, 35%-a pedig Tanzániában található.[1] A folyó a kenyai felföldön található forrásaitól mintegy 395 km hosszan folyik, a Mau-szakadékból ered és a Viktória-tóba ömlik. A medence nagyjából négy földhasználati és/vagy közigazgatási egységre osztható.
A Mara régiói
[szerkesztés]
- Mau-szakadék: A Mara folyó a Napuiyapi mocsárból (2932 m) ered, fő mellékfolyói az Amala és a Nyangores, amelyek a nyugati Mau-áttörésből erednek. A medencének ezen a részén az erdők mellett kisüzemi (10 hektár alatti) és közepes méretű (gyakran 40 hektárig terjedő teafarmok) mezőgazdaság is található.
- Kenyai legelők: Ezen a területen az Amala és a Nyangores folyók a Mau-síkságból erednek, és a Mara folyóban egyesülnek. A folyó ezután tovább kanyarog a nyílt szavannás legelőkön keresztül, amelyeket többnyire maszáj csoportos farmok irányítanak, és amelyeket legelőként használnak az állatállomány számára, valamint kis- és nagyüzemi (40 hektárnál nagyobb) mezőgazdaságra. A Mara négy fontos mellékfolyójának (a Talek, Engare, Sand és Engito folyók) medencéje szintén ezen a területen található, valamint néhány hegyvidéki terület, mint például a Loita-hegység.
- Védett területek: A folyó végül a világhírű Masai Mara Nemzeti Rezervátumba torkollik, ahol a négy említett mellékfolyó közül hárommal egyesül. A kenyai-tanzániai határon a folyó a Serengeti Nemzeti Parkba torkollik, ahol a negyedik fő mellékfolyó, a Sand (vagy Longaianiet) folyó csatlakozik hozzá. Ezekben a vadasparkokban az emberi tevékenység a vadvilág megfigyelésére korlátozódik.
- Lefelé a folyón a Mara régióban Tanzániában: A Mara folyó közvetlenül azután, hogy kifolyik az Ikorongo Vadrezervátumból (amely a Serengeti Nemzeti Parkkal határos), meredeken kanyarog észak felé. Azon a helyen, ahol a folyó délnyugati irányba kanyarog, a főcsatorna ismét különböző patakokba torkollik, amelyek a folyásirányban lejjebb fekvő Mara vizes élőhelyeket táplálják. Ezek a patakok és vizes élőhelyek mintegy 70 kilométeren át folynak lefelé a folyón. A medencének ezen a részén nagy az emberi és az állatsűrűség, és a fő földhasználat a kisüzemi mezőgazdaság. A Mara folyó medencéje egyike a Viktória-tóba táplálkozó tíz vízgyűjtő medencének, ezért funkcionálisan és ökológiailag kapcsolódik a Viktória-tó és a Nílus mentén folyó társadalmi-gazdasági tevékenységekhez.
Magasságok és tartományok
[szerkesztés]A medencében a tengerszint feletti magasságok a források környékén, a Mau-szakadékban található 2932 m-től a Viktória-tó környékén található 1134 m-ig terjednek. A csapadék mennyisége e magasságoknak megfelelően változik. A legtöbb csapadékot a Mau-síkság kapja, az átlagos éves csapadékmennyiség 1000 és 1750 mm között van. A határon átnyúló középső szavanna füves területek átlagosan 900 és 1000 mm közötti, a kenyai alsó Loita-dombok és a Viktória-tó körüli terület pedig csak évi 700 és 850 mm csapadékot kap. A csapadék térbeli változékonyságán felül a régió a csapadék időbeli változékonyságáról is ismert, ami azt jelenti, hogy a különböző területek mindegyike változó mennyiségű csapadékot kap az év során. A csapadékos évszakok bimodálisak, a hosszú esőzések március közepétől júniusig tartanak, és áprilisban érik el a csúcspontjukat, míg a rövid esőzések szeptember és december között fordulnak elő.
A Mara hatásai
[szerkesztés]A folyó létfontosságú forrás a rezervátumban legelésző állatok számára. Bár a száraz évszakban gyakran sekélynek tűnhet, heves esőzések után akár kétszeresére is megduzzadhat. Ez zuhatagokat hozhat létre a folyóban, ami táplálékhiányhoz vezethet a ragadozók számára, amelyek nem tudnak átkelni a folyón vadászni.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jim K. Kairu, "Biodiversity Action Plan for Sustainable Management: Mara River Basin" (WWF, 2008)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mara River című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
