Selehov

Selehov (Шелехов)
Selehov címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Irkutszki terület
Járás	Selehovi
Irányítószám	666030–666037
Körzethívószám	39550
Testvérvárosok	Lista Nomi
Népesség
Teljes népesség	41 998 fő (2021)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+8, irkutszki idő
Elhelyezkedése
Selehov Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 52° 12′, k. h. 104° 06′52.2, 104.1
Selehov Pozíció az Irkutszki terület térképén
Selehov weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Selehov témájú médiaállományokat.

Selehov (oroszul: Шелехов) város Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, a Selehovi járás székhelye. A szovjet korszakban alapított jelentős iparváros Irkutszk bolygóvárosának számít, elsősorban alumínium-kohászatáról ismert.

Lakossága: 47 943 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

A város névadója Grigorij Ivanovics Selehov (vagy Selihov) (1748–1795) orosz kereskedő, nagyvállalkozó, „Orosz Amerika” első állandó településeinek alapítója, az Orosz-amerikai Társaság létrehozásának kezdeményezője (az alapítást már nem érte meg).

Fekvése

Irkutszk területi székhely mellett, az Irkut és mellékfolyója, az Olha közötti völgyben, az Irkutszk-cseremhovói-síkság déli peremén helyezkedik el. Távolsága a Bajkál-tótól 75 km, Irkutszktól kb. 15 km, de a két város határa közti autóúton csupán 7 km.

Területe kb. 3100 ha, tengerszint feletti közepes magassága 460 m. Az M-55 jelű autóút két részre osztja a várost, elválasztva a lakóterületeket az ipari zónától. A városon vezet át a transzszibériai vasútvonal is, a központi állomás neve Goncsarovo.

Éghajlata

A levegő évi középhőmérséklete: –1,1 °C. A januári középhőmérséklet –20,1 °C, a júliusi 17,7 °C. A csapadék mennyisége éves átlagban 490 mm. A fagymentes időszak átlagosan 97 napig tart. Sok éves átlagban az első fagyos nap szeptember 9., az utolsó június 1.

Története

Keletkezése és fejlődése szorosan kapcsolódott az alumíniumgyár építéséhez és történetéhez. A gyár helyéről, Irkutszk melletti felépítéséről 1951-ben született döntés. Selehovot 1956-ban a gyár építőinek településeként alapították, amikor a Komszomol kampányával ezer fiatalt irányítottak a területre. Első építői, majd első lakói is a központi (európai) országrészről érkezett építőmunkások, szakemberek voltak. A termelés beindításakor, 1962-ben kapott városi rangot. A gyár hőerőművét 1957-ben kezdték építeni, mely a várost ma is ellátja elektromos- és hőenergiával.

Gazdasága

Selehov a régió fejlett iparral rendelkező városainak egyike. Az ipar vezető ágazata a könnyűfémkohászat, legnagyobb létesítménye az aluminiumgyár. 1962-ben kezdte meg az aluminium gyártását, 1965-ben pedig a hengereltáru termelést. 1992-ben átalakult részvénytársasággá. 2007 óta a RUSZAL cégcsoporthoz tartozik.

1998-ban a részvénytársaságból kivált részekből két vállalat alakult. A „Kremnyij” Zrt. (a kremnyij jelentése 'szilícium') többek között a vegyipar számára és különféle ötvözetek készítéséhez állít elő szilíciumot; Oroszországban a tisztított (finomított) szilícium egyedüli gyártója. A SZUAL-PM Kft. porok, pigment- és pirotechnikai aluminiumporok készítésére specializálódott.

A városban előállított alumínium egyik nagy felhasználója az Irkutszkkabel gyár (nevével ellentétben szintén Selehov ipari zónájában van). A vállalatot 1966-ban alapították, 1992-ben privatizálták. Napjainkban a SZUAL cégcsoport tagja, Oroszország öt legnagyobb kábelgyárának egyike. Az építőanyagipar legnagyobb helyi vállalata a Kelet-szibériai vasbetonszerkezetek gyára (kft.).

Közlekedése

A transzszibériai vasút és az országos jelentőségű autóút állandó és gyors összeköttetést biztosít az Irkutszki terület városaival és az ország központi részeivel. A város mellett, az M-53-as (Krasznojarszk–Irkutszk) és az M-55-ös (Irkutszk–Csita) autóút találkozásánál elkerülőút épült, így a tranzitforgalom nem terheli a városi közlekedést.

Az aluminiumgyár építésével egyidőben a mai ipari zóna területén hozták létre Goncsarovo vasútállomást, melynek új épülete az 1980-as években készült el. További két vasúti megálló is van a városban: az egyik a külvárosi gyorsvasút vonalán, a másik az ipari zónában.

Az ország nagyvárosaival az Irkutszkba közlekedő légijáratok biztosítják a kapcsolatot, a repülőtér 26 km-re fekszik Selehov központjától.

Források

• Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
• Selehov (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. október 25.)
• M. A. Vinokurov, A. P. Szuhodolov: Vihorevka (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. április 6.)
• Ekonomika (A járás honlapja)