Sztáza
| Sztáza (Staza) | |
 | |
| Képek Sztazáról: a főutca, egy a háborúban lerombolt lakóház és a kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Moslavina |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44210 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 170 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 16° 35′ 32″45.325000°N 16.592200°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 16° 35′ 32″45.325000°N 16.592200°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sztáza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sztaza[2] (horvátul Staza) település Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében, Sunja községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 140 km-rel délkeletre, Sziszek városától légvonalban 25, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re délre, a Sunja-mező északnyugati szélén, a Staza- és Nemica-patakok forrásvidékén fekszik.
Története
[szerkesztés]Staza a török kiűzése után a 17. század végétől katolikus boszniai horvátokkal betelepített falvak közé tartozik. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Sztasza” néven szerepel. A településnek már ekkor volt temploma, mely a térképen is jól látható a településen kívül, nyugati oldalon, a mai temető területén. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sztaza” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Sztaza” néven 80 házzal és 420 lakossal szerepel.[3] 1857-ben 361, 1910-ben 523 lakosa volt. Zágráb vármegye Kostajnicai járásához tartozott. A délszláv háború előtt lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején elfoglalták a szerb erők. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 220 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 361 | 368 | 400 | 493 | 497 | 523 | 532 | 538 | 563 | 553 | 516 | 467 | 393 | 380 | 304 | 220 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a Sunját Hrvatska Dubicával összekötő főút északi oldalán áll. A kápolna 1873-ban épült, de a délszláv háború során a falut elfoglaló JNA katonái és a szerb szabadcsapatok lerombolták. A háború után a régi kápolna helyén építették fel a mai épületet. Berendezésének egy része a régi kápolnából származik.
- A középkori Szent Márton templom maradványai a falutól nyugatra, a temető területén.
Híres szülöttei
[szerkesztés]
- Damjanich János (Jovan Damjanić) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legkiválóbb magyar tábornoka itt született 1804. december 8-án.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ..., 1. kötet, 660. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 141. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Sunja község hivatalos oldala (horvátul)
- Sunja község kulturális látnivalói (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
