Román rádió
| Román Rádió | |||||
 | |||||
| Adatok | |||||
| Indulás | 1928 | ||||
| Társaság | Societatea Română de Radiodifuziune | ||||
| Ország | Románia | ||||
| Vételi terület | országos | ||||
| Székhely | București, strada General Berthelot nr. 62-64., România | ||||
| Társadók | Radio România Actualități Radio România Cultural Radio România Muzical Radio România Regional Radio Antena Satelor Radio România Internațional Radio 3net | ||||
| Vétel | |||||
| Földi sugárzás | |||||
| |||||
| Műholdas vétel | |||||
| |||||
| Online adás | |||||
| |||||
| Hivatalos oldal | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Román Rádió témájú médiaállományokat. | |||||
A Román Rádió az ország hírközlési és szórakoztatási szolgáltatása. Ezzel a névvel manapság a közszolgálati rádiót szokás illetni.
Története
[szerkesztés]A rádiózás romániai története több jellemző korszakra bontható. A kezdetek műszaki kísérletekként jellemezhetőek. A rendszeres műsorszolgáltatás megkezdése művészeti–szórakoztató funkciót látott el.
A második világháborút megelőző korszakban előtérbe kerültek a külföldi propaganda megcáfolásához szükséges eszközök. Az ekkoriban telepített rádióadók főként az ország keleti felében működtek.
A világháborús veszteségek kiheverése után az ország területi ellátottsága kiegyenlítetté kezdett válni. Ekkor települtek Erdély-szerte a rádióállomások; sőt az önálló stúdiók is.
A Ceauseșcu-féle takarékossági politika erősen visszafogta a rádiózás és a televíziózás működését. A Conducător halála után újraéledtek a bezárt rádiók és stúdiók. Ez a korszak egybeesett az ultrarövidhullámú FM műsorszolgáltatás terjedésével, és sorra jelentek meg a kereskedelmi vállalkozások.
A 2010-es években erőre kapott a digitális technika, megépült az első DAB adó és két DRM adóberendezés is; megindultak az internetes rádiószolgáltatások. Ennek kifejlődését lelassította a televízió, mint versenytárs: a műholdas és a kábeltelevíziós szolgáltatások terjedése.
A kezdetek
[szerkesztés]A kezdetek erősen hasonlítottak a magyarországi helyzetre. Az első adáskísérleteket – természetesen szikraadókkal – Konstanca mellett a Fekete-tengeren a haditengerészet végezte 1908-ban. A szikraadókat Németországból rendelték a Telefunkentől. Az Elisabeth cirkáló fedélzetéről sikeres kapcsolatot teremtettek Giurgiu, Călăraşi, Cernavodă állomásokkal, sőt, Bukaresttel is, a Herăstrău területén lévő állomással.[1]
E kezdetek után szikraadókkal távíró üzemmódot alkalmazva alkalmazták a rádiót honvédelmi célokra, meteorológiai és sajtóhírközlési alkalmazásokra, majd kifejezetten postai szolgáltatássá vált. A rádiótávközlést ekkor Telegrafie Fără Fir (T.F.F. – vezeték nélküli távíró) néven ismerték (1920 előtt). Nincs információnk arról, hogy Romániában alkalmaztak-e gépadókat, mint amilyenek Magyarországon működtek. A rádiótársaság neve a húszas években Direcția Generală a Poştelor, Telegrafelor şi Telefoanelor (P.T.T.) volt.
Az első elektroncsöves alkalmazások lelkes amatőrök nevéhez fűződnek, és egyetemi tanszékek műszaki háttere segítségével indultak el Bukarestben, Temesvárott és más egyetemi városokban. Megalakult 1924-ben az Asociația Prietenii Radiofoniei (A Rádiótelefon Barátainak Társasága) Amatőr és szakember közötti különbség ekkor nem volt. Dragomir Hurmuzescu (1865-1954), Emil Giurgea, Emil Petraşcu voltak a rádiózás úttörői. A rádiószolgáltatást a P.T.T. (Direcția Generală a Poştelor, Telegrafelor şi Telefoanelor) végezte. Az első adás Hurmuzescu hangján szólalt meg a Băneasa melletti adóról.[2]
Az állandó műsorszolgáltatás
[szerkesztés]Románia lelkesen belevetette magát a nemzetközi rádióértekezletek munkájába. Már a prágai, luzerni, majd a Montereux-i frekvenciaelosztási tervek közt igen sok román frekvenciakérelem szerepelt, több, mint amennyit használni tudtak volna. Különösen sokat vizsgálták a törökországi és a szovjet rádióadók által okozható interferenciazavarok esélyét. Románia már 1929-ben a prágai rádióértekezletek három frekvenciára kért engedélyt: 761 kHz 394 m, 1328 kHz 225,9 m és 1420 kHz 211 m. Ebben az időben igen sok frekvenciakérelemnél hiányzik a helyszín pontos megjelölése; csak annyi szerepel, hogy Románia, illetve Bukarest.
A lucerni konferencia jegyzőkönyvében kb. 48 kérelem szerepel; közülük csak példákat érdemes említenünk:[* 1]
155 kHz 1935,5 m Crâciunelu
160 kHz 1875 m Braşov 160 kW
235 kHz 1276,6 m Bucureşti
565 kHz 531 m kelet-Románia 4 kW
629 kHz 476,9 m kelet-Románia
761 kHz 394,2 m Bucureşti
795 kHz 377,4 m Bucureşti
813 kHz 369 m Bucureşti 100 kW
814 kHz 368,6 m kelet-Románia
823 kHz 364,5 m (nincs helyszín)
1112 kHz 269,8 m Cernăuţi (Bukovina) 40 kW
1328 kHz 225,9 m România 12 kW
1402 kHz 214 m Bucureşti 5 kW
1411 kHz 212,6 m Bucureşti 12 kW
1420 kHz 211,3 m România
[3] Ez mind óhaj volt. Vételi megfigyelések szerint
1934-ben csupán 160 kHz 1875 m (Brassó), 823 364,5 m (Bukarest) és 1411 kHz 212,6 m (Chisinâu) működött.
Valójában 1926 decembere óta voltak kísérleti rádióadások. A rendszeres adás 1928 november elsején indult meg a 401,6 méteres hullámhosszon.[4] Ekkor változott meg a rádiótársaság neve is (eredetileg Societatea de Difuziune Radiotelefonică din România) Societatea de Difuziune Radiotelefonică (Rádiótelefónia Sugárzási Társaság). A vezeték nélküli távírózás a Hughes távgépíró készülékeket használta. 1931-ben alakult a SART (Sociatetea Anonimă Română de Telefoane) társaság; ez már a rádióamatőrök korszaka.
A fellendülés időszaka
[szerkesztés]A harmincas években megkezdődött a rövidhullámú műsorsszórás. A Dacia Română Bukarestből 1937 decembertől kezdve a 32,4 méteres hullámhosszon 2 kW teljesítménnyel működött.[5] Több világnyelven készítettek műsort. Célja kezdetben a külföld és a külföldön élő románok tájékoztatása volt. Magyar adása 1944 augusztus 23-án indult.
Az 1934-ben üzembe helyezett brassói adónak még két éven át nem volt kábeles összeköttetése a fővárossal, önálló adóként a Radio România elnevezést használta, ez az elnevezés aztán állandósult.
1939-től – első ízben – magyarul is megszólalt a bukaresti rádió középhullámon, a bukaresti és a brassói adóról. Ez napi két hírszolgálatból állt.
Montreux kérelmek 1939-ben:
[6]
164,5 kHz 1824 m Radio România 150 kW
889 kHz 337,5 m Bucureşti 12 kW (később 60 kW)
1411 kHz 212,6 m Cernăuţi (Bukovina), Cluj, Timişoara 20 kW
1294 kHz 231,8 m Chişinău (Moldova) 20 kW
A háborús körülmények között Bukovina déli része, Dobrudzsa északi része és egész Moldova Romániához tartozott. Így Tiraspol rádióadóját a Szovjetunió építette 1930-ban, de négy éven át Románia használta. (1068 kHz 280,9 m 4 kW)
A tervek szerint már 1939-ben elindult Cernăuţi (Csernovci). Utána Chişinău (Kisinyov Radio Basarabia[7] néven), majd Huşi (20 kW) és Iaşi (Jászvásár, Radio Moldova néven az 1068 kHz-en) 1941 november 2-án. Temesvár csak a háború után épült meg a 755 kHz-en. A Kolozsvári Rádió nem működött még, amikor Észak-Erdély visszacsatolása idején eljutottak oda a magyar posta munkatársai, 1940-ben. Ők kezdetben a 670 méteres hullámhosszat használták, bár ezt a rádióegyezmények mobil hírközlés céljára tartották fenn. 1942-től az 1122 kHz-et (267,4 m-t) használták egészen 1944 nyaráig. Később megkapta az 1151 kHz frekvenciát 1954-ben.
A háborús pusztítások Romániát sem kímélték. Amikor átállt a szövetséges hatalmak oldalára, a németek több rádióadót lebombáztak, a bukaresti és a brassói adót is. Az ötvenes évek közepén Romániának hat rádióadója működött, 1977-ben már huszonhárom. Ez a szám folyamatosan emelkedett, 2012-ben már 48 adó működött a hosszúhullámú és a középhullámú tartományban.[8]
Kevés információ található arról, hogyan rögzítették a műsorokat. Csupán egy utalást találhatunk arra, hogy a vidéki szerkesztőségek beolvasták telefonba a híreiket, amelyet egy munkatárs gyorsírással jegyzett le. Ez az 1945 előtti helyzetet jellemzi. Magnetofonról csak az ötvenes években telepített stúdiókkal kapcsolatban történik említés.
Sajtóhírek szerint 1945-ben a brassói rádióadó már megszólalt, méghozzá magyarul is: „Románia ünnepli az 1848-as szabadságharc évfordulóját”. Szabad Nép 3 (63).
A bukaresti rádió 1947-től kezdve napi három órányi magyar műsort sugárzott.
A Tâncăbeşti-i nagyadó 1946-ban épült, innen indult 1949-ben Bukarest II. adása a 855 kHz-en 1500 kW teljesítménnyel – ez jelenleg 400 kW.
Az ötvenes évek közepén történt az a fordulat, amikor a vidéki adóállomások önálló stúdiót is kaptak, így Kolozsvár is. Ezt az 1962-es jegyzék alapján érdemes áttekinteni.[9]
155 kHz 1935 m Orașul Stalin (Brassó) (150 kW)
557 kHz 539 m Timișoara II. (1 kW) magyarul 1989 óta
755 kHz 397 m Timișoara I. (50 kW) Indulása 1955 május 5. (jelenleg 630 kHz)
854 kHz 351 m București I. (150 kW)
908 kHz 330 m Miercurea Ciuc (5 kW)
1052 kHz 285 m Bacău (20 kW)
1151 kHz 261 m Cluj, Oradea (50 kW) magyarul is 1954 március 15-e óta
1315 kHz 228 m Constanţa (50 kW)
1430 kHz 210 m Băneasa (5 kW)
1457 kHz 206 m Craiova (20 kW) 1954 június 6.
1484 kHz 202 m Orașul Stalin (Brassó) (5 kW)
1484 kHz 202 m Sibiu (1 kW)
Nem szerepel a listán, de működött, és volt magyar adása:
1197 kHz Covasna (15 kW)
1323 kHz Târgu Mureș 1958 március 2-a óta (15 kW)
1593 kHz 330 m Miercurea Ciuc (15 kW)
1963 május ötödikén megindul az URH FM sávban a harmadik műsor
1996 januárjában a Radio România Internaţional (a külföldnek szóló műsor) megjelenik a műholdas terjesztésben
2006 március 1-jeén az Antena Satelor megkezdi a műholdas sugárzást
2006 augusztusban a La Radio România Actualităţi első ízben sugároz digitális műsort[10]
A digitalizáció
[szerkesztés]1995-ben megindult a digitális rádió műsorsugárzás. Ezt 2007-ben a korszerűbb DAB+ kódolás váltotta fel. 2017-ig egyetlen adó sugározza, Bukarest Herăstrău helyszínről[11] a 223,936 MHz-en, a 12A csatornán 250 W teljesítménnyel. Egyetlen multiplexben hat műsort sugároz: az Antena Satelor, a Radio 3 NET, a Bucuești FM, a Romantic, az Actualități, a Cultural és a Muzical közszolgálati csatornákat. Legtöbbjük 192 kbps minőségű.
A DRM+ adásokat Țigănești-ből (Lupăria mellett, Ilfov) sugározzák a 7405 és a 11810 kHz frekvencián angolul és németül (van kínai és orosz adásuk is). Az 5910 kHz-en 100 kW, 6060 kHz-en az adóteljesítmény 300 kW.
DRM+ adásokat sugároz Galbeni (Filipești, Bacău) is 9535 kHz-en 300 kW-tal.[12] Télen és nyáron eltérő frekvenciákat alkalmaznak.[13] További rövidhullámú állomás működik Săftica (Balotești) területén (Ilfov megye) 5910 kHz-en 100 kW teljesítménnyel.[14]
A Román Rádió jelentése szerint a következő kisebbségi nyelveken sugároznak műsort: magyar, német, bolgár, cseh, horvát, romani (cigány), orosz, szerb, szlovák, török és ukrán.
Magyar nyelven Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Resicabánya, például Konstanca görög, török, aromán, lipován és örmény nyelven is sugároz műsort.[15]
A Román Rádió működése
[szerkesztés]Az itt található adatok könnyen változhatnak. Ami itt olvasható, az a 2017 évi állapotot tükrözi.
A román közszolgálati rádió struktúrája részben tematikus szempontból, részben a nemzeti kisebbségekhez szóló adások tekintetében több funkcióra oszlik.
Tematikus csatornák
[szerkesztés]Tematikus szempontól az országszerte terjesztett csatornák megnevezése a következő:
- Actualitaţi (hírszolgáltatás, popzene, sport),
- Cultural (komolyzene, művészet, színház, irodalom),
- Muzical (komolyzenei csatorna),
- Regional (körzeti és kisebbségi adások),
- Satelor (vidéki adások, népzene),[* 2]
- Internaţional (a külföldieknek szerkesztett műsor, régebben România Liberă), rövidhullámon. 1993-tól 2004-ig magyar adása is volt
- 3Net (könnyűzene, érdekességek)
További műsor, amelyet külön említenek:
- Radio Vacanța
Regionális csatornák
[szerkesztés]A magyar nyelvű adások szerkesztősége gyakorlatilag Erdély területén sugározza a műsorait délután 15 és 16 óra között, vasárnap reggel tíz órakor
| Bukaresti, központi szerkesztőség[16] | ||||
| Helyszín | frekvencia | |||
|---|---|---|---|---|
| Bukarest, Herăstrău | 603 kHz | |||
| Kolozsvár, Felsőzsuk | 909 kHz | |||
| Máramarossziget, Farkasrév | 1404 kHz | |||
| Csíkszereda | 1593 kHz | |||
| Brassó, Botfalu | 1197 kHz | |||
| Nagyvárad, Rontó | 1593 kHz | |||
| Temesvár, Magyarmedves | 1314 kHz | |||
| Temesvár, Magyarmedves | 105,9 MHz | |||
| Nagyszeben | 1593 kHz | |||
| Nagyszeben | 95,4 MHz | |||
Regionális stúdiók, magyar nyelvű szerkesztőséggel:
- Kolozsvár 1954 óta
- Temesvár 1955 óta, (Arad, Facsád és Petrozsény URH frekvencián)
- Marosvásárhely 1958 óta
Regionális stúdiók román és más további nyelvi szerkesztőséggel:
- Radio Iași (1939 óta), 1053 kHz
- Radio Oltenia Craiova (1954 óta) 1314 kHz Dolj, 603 kHz Mehedintţi,
- Radio Constanța (1990 óta), 909 kHz Sulina, 1530 Tulcea
- Radio Reșița (2004 óta),
- Radio București FM
- Radio Antena Brașovului (Marosvásályhelyről)
- Radio Antena Sibiului (Kolozsvárról)
Román rádiónak tekintik (román tervezésű) de jelenleg Moldáviában működik:
- Radio Chișinău (1939 óta)
Közép- és hosszúhullámú rádiók Erdélyben
[szerkesztés]A lista a magyar hallgatóság számára fontos adókat tartalmazza;[17] többjük Erdély területén kívülre esik (Moldva, Partium, Bánság). A középhullámú rádiók vételkörzete nagyobb, mint az URH adóké. Néhányat közülük 1956 előtt hozták létre, és a bukaresti stúdióból magyar nyelvű műsort is sugároztak; Erdély területén kívül is.[18] A jegyzék nem különíti el a stúdióval rendelkező központokat a közvetítőállomásoktól, amelyek csak relézik a műsort. A stúdiók ugyanis műsoridejük egy részét a közvetítőállomások környezetének irodalmi, művészeti, zenei eseményei céljára tartják fönt. Az URH adók csak ott szerepelnek, ahol magyar műsorszerkesztőség is van.
A felsorolás igyekszik mindig a legfrissebb állapotot tükrözni. Az alábbiak a 2016-os állapotot tartalmazzák.
- Arad 1502 kHz 1 kW[19]
- Brassó (Botfalu) 153 kHz 200 kW (Két torony közé kifeszített T-sugárzó)
- Brassó (Botfalu) 567 kHz 50 kW Radio România Actualităţi
- Brassó (Botfalu) 1197 kHz 14 kW Antena Braşovului, Radio Târgu Mureş
- Csíkszereda 945 kHz 14 kW Radio România Actualităţi
- Csíkszereda 1593 kHz 14 (Marosvásárhelyi Rádió műsora)
- Marosvásárhely (Nagyernye) 1593 kHz 14 kW (román és német nyelven)
- Marosvásárhely (Nagyernye[[20]) 1323 kHz 14 kW (napközben magyarul)
- Marosvásárhely, Somos tető 97,1 MHz 0,1 kW Erdély FM, 102,9 MHz 10 kW Radio Târgu Mureş
- Szatmárnémeti, Botiz 567 kHz 50 kW Radio România Actualităţi
- Máramarossziget (Farkasrév, Vadu Izei) 711 kHz 50 kW Radio România Actualități
- Máramarossziget (Farkasrév) 1404 kHz 50 kW Rádió Kolozsvár
- Nagybánya 720 kHz 14 kW Radio România Actualităţi
- Petrozsény 531 kHz 14 kW (üzemen kívül)
- Bákó (Galbeni) 1179 kHz 200 kW Radio România Actualităţi
- Kolozsvár (Felsőzsuk) 1152 kHz 400 kW (1954 előtt 1151 kHz 20 kW)[21] 46°52'5" É.AZ. 23°48'31" K.H.[22]
- Kolozsvár (Felsőzsuk) 1593 kHz 7 kW (Radio Sibiului)
- Temesvár (Orczyfalva) 630 kHz 400 kW Radio România Timișoara (magyarul is)
- Temesvár (Orczyfalva) 909 kHz 50 kW Radio România Actualități (németül)
- Temesvár (Orczyfalva) 1314 kHz 30 kW Radio Antena Satelor
- Nagyszeben 1593 kHz 7 kW (Kolozsvári Rádió)
- Lugos (Boldur) 756 kHz 400 kW Radio România Actualități
- Resicabánya 1179 kHz és 106,5 MHz URH (szerda esténként harminc percben)[23]
A kolozsvári szerkesztőség műsorát (SRR Radio Cluj) 909 kHz Felsőzsuk, 1593 kHz Nagyvárad és 1593 kHz Nagyszeben. URH frekvenciákon Gyulafehérvár 95,4 MHz, Szatmárnémeti 87,9 MHz
Önálló műsort sugároz a kolozsvári stúdióból (SRR Radio Sighet) Máramarossziget az 1404 kHz-en.
A Marosvásárhelyi rádió (SRR Radio Târgu Mureș; Rado Neumarkt) az 1593 kHz-en sugároz
Ugyancsak SRR Radio Târgu Mureș néven a brassói adó is sugároz magyar nyelvű műsort az 1197 kHz-en
2008-ban a hosszúhullámú és középhullámú adók teljesítményét erőteljesen csökkentették, néhányat közülük átállítottak elektroncsöves kivitel helyett félvezetős adóvégfokozatra. Például Bukarest 50-ről 30 kW-ra, Felsőzsuk 400-ról 200 kW-ra, Nagyvárad 1593 kHz 20-ról 15 kW-ra változott.[24]
Megjegyzések
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Liviu Butuc: Scurtã istorie a mijloacelor de comunicare din România. Biblioteca Bucureştilor. [2017. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 24.)
- ↑ Societatea Română de Radiodifuziune. Enciclopedia Romaniei, 1989. (Hozzáférés: 2017. október 24.)
- ↑ Ducuments de la conférence européenne des radiocommunications. ITU, 1933. (Hozzáférés: 2017. október 8.)
- ↑ Radio România, de 85 de ani în (e)misiune. TVR Románia, 2013. [2017. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 24.)
- ↑ Istoric - Societatea Română de Radiodifuziune. SRR, 2017. (Hozzáférés: 2017. október 24.) Adóállomás: Băneasa
- ↑ Convention Européenne de Radiodiffusion. ITU. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
- ↑ (1939) „A Radio Basarabia megkezdte adását”. Keleti Újság XXII (226), 16-16. o.
- ↑ 75 Jahre Frequenzgerangel. Dampfradio, 2013. (Hozzáférés: 2017. október 24.)
- ↑ Die Rundfunksender in Europa, Nahost und Nordafrika. Dampfradio. (Hozzáférés: 2017. október 24.)
- ↑ A román rádió története évszámokban. RADOR. (Hozzáférés: 2017. október 24.)
- ↑ Herăstrău adóállomás. Wikimapia. (Hozzáférés: 2017. október 26.)
- ↑ Heti megfigyelési terv. NMH. (Hozzáférés: 2017. október 25.)
- ↑ RRI téli frekvenciák. Radio Romania International, 2015. (Hozzáférés: 2017. október 25.)
- ↑ Săftica rádióadó. Wikimapia. (Hozzáférés: 2017. október 25.)
- ↑ Raportul de activitate al Societăţii Române de Radiodifuziune, 2009. [2013. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 25.)
- ↑ A bukaresti központi adás. SRR. (Hozzáférés: 2017. november 3.)
- ↑ Euro-African Medium Wave Guide. emwg.info, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 1.) „ROU”
- ↑ Posturi de radio în România. predavatel.ro, 2012. [2017. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 1.)
- ↑ Rádiófrekvenciák táblázata. [2012. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 25.)
- ↑ http://fmscan.org/ml.php?r=m&t=1298] Az adótorony helye
- ↑ Brummer, Walter: Die Lang- und Mittelwellensender in Europa, Nahost und Nordafrika. wabweb.net, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 1.)
- ↑ Emiţător AM 1152 KHz / 950 KW - SURSĂ FOARTE INTENSĂ DE POLUARE ELECTROMAGNETICĂ. wikimapia.org, 2012. (Hozzáférés: 2012. december 3.) A dokumentum szerint az adó 950 kW-os; az erős rádiófrekvenciás sugárzással riogatja a kedves turistát
- ↑ Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3 A Délnyugat Hangja
- ↑ Rádióadók a nagyvilágban. RadioRomania Online. [2017. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 25.)