Ugrás a tartalomhoz

Titel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Titel (Тител / Titel)
Titel a fennsíkról nézve
Titel a fennsíkról nézve
Titel címere
Titel címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségTitel
Rangvárosi jellegű település
PolgármesterMilivoj Petrović
Irányítószám21240
Körzethívószám+381 21
RendszámNS
Népesség
Teljes népesség5294 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság75 m
Terület66,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′, k. h. 20° 18′45.200000°N 20.300000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′, k. h. 20° 18′45.200000°N 20.300000°E
Titel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Titel témájú médiaállományokat.

Titel (szerbül Тител / Titel, németül Titel vagy Theisshügel, latinul Titulium) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Titeli-fennsík lábánál fekszik Bácska délkeleti csücskében, a Tisza jobb partján. A várossal átellenben, a bánáti oldalon ömlik a Béga a Tiszába, pár km-re délre pedig, Rezsőházánál a Tisza torkollik a Dunába.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a török Tört-al (= négy vidék ura) személynévből származik.

A község települései

[szerkesztés]
Bővebben: Titel község

Közigazgatásilag Titel mellett további öt település tartozik a községhez (zárójelben a települések szerb neve szerepel):

Története

[szerkesztés]

1077-ben Tytul néven említik először.

1077. és 1095. között Szent László király és öccse, Lambert herceg káptalant alapított itt, melyet gazdagon ellátott adományokkal is. Az alapító Lambert herceget később itt a prépostságban temették el.

Az egyház prépostjai, kanonokjai királyi kegyuraságukból következően többször viselték a királyi, jegyzői, kápláni, kancellári, alkancellári tisztet. Káptalanja pedig Bács, Keve és Szerém megyére kiterjedő hiteleshelyi működést folytatott.

Titel városa már a 12. században jelentős hely volt. 1164-ben Mánuel császár is magyarországi hadjáratakor Titel mellett ütött tábort.

A 12. században Titel egyrésze királyi adományozás útján halastavaival, nádasaival, földjeivel és a hegy felével a szávaszentdemeteri görög monostor birtokába jutott, s ezzel együtt III. Béla 1193-1196. között a jeruzsálemi Szent Theodisius monostornak adta, az adományt a pápa is megerősítette.

1233-ban II. András a káptalannak 3000 kősó megtartását engedélyezte. A pápai tizedjegyzék szerint 1332-1337. között a káptalan 36 márka pápai tizedet fizetett.

Várát 1500. körül Bakócz Tamás megerősíttette. A török időkben közigazgatási központ, 1688-ban Caprara császári tábornok hadai foglalták vissza, majd többször cserélt gazdát.

1694-ben Ali basa seregét még sikerrel verte vissza, 1697 őszén azonban elfoglalta a török. Katonai határőrvidéki sajkásközpont, 1849-ben Perczel hiába ostromolta. Az ostromok alatt a vár elpusztult, ma már nyoma sincs.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Titeli járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 5792 lakosából 1858 magyar, 1163 német, 2413 szerb volt. Ebből 2479 római katolikus, 723 evangélikus, 2353 görögkeleti ortodox volt.

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5650 5481 5717 5957 6227 6007 5894[2] 5294[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 4180 70,91
Magyarok 582 9,87
Jugoszlávok 250 4,24
Horvátok 115 1,95
Szlovákok 103 1,74
Cigányok 73 1,23
Macedónok 47 0,79
Montenegróiak 26 0,44
Németek 12 0,20
Bolgárok 12 0,20
Oroszok 8 0,13
Szlovének 7 0,11
Ruszinok 7 0,11
Románok 6 0,10
Albánok 6 0,10
Muzulmánok 4 0,06
Ukránok 1 0,01
Bunyevácok 1 0,01
Bosnyákok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Híres személyek

[szerkesztés]

Titel látnivalói

[szerkesztés]
  • Római katolikus (magyar) temploma: már 1165-ben említik a plébánia területén levő elöljáróságot. A plébániát 1770-ben alapították, előtte Újvidék leányegyháza volt. A templom védszentje Nagyboldogasszony. A templomot 1812-ben építették, 1921-ben magasították a tornyát. 1923-ban készült el a gazdagon megfestett pompás belső. A külső restaurációt 1958-ban, a belsőt 1961-ben végezték el. A templom méretei: hossza 25 m, szélessége 10 m. Négy harangja van, melyek közül a legnagyobb 465 kg, a legkisebb 85 kg. Az anyakönyvet 1769-óta vezetik. A plébánia területén két kápolna van: a temetőben az Őrangyalok kápolnája 1868-ból, és a Bánatos Szűzanya a Kálvárián 1892-ből. Sajnos mind a kettő romos állapotban van.
  • Evangélikus (német) temploma
  • Görögkeleti (szerb) temploma

Galéria

[szerkesztés]
  • A római katolikus templom
    A római katolikus templom
  • A romos állapotban lévő evangélikus templom
    A romos állapotban lévő evangélikus templom
  • A görögkeleti templom
    A görögkeleti templom

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Titel&oldid=27462770”