Viszák
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Viszák | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Körmendi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Avas József (független)[1] | ||
Irányítószám | 9932 | ||
Körzethívószám | 94 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 251 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 22,61 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 52′ 55″, k. h. 16° 29′ 30″46.882050°N 16.491720°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 55″, k. h. 16° 29′ 30″46.882050°N 16.491720°E | |||
Viszák weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Viszák témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Viszák község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Viszák az Őrség belső részén fekszik, a Pankasz és Ivánc között húzódó 7449-es út mentén, emellett megközelíthető még Őrimagyarósd felől is, a 7448-as úton. Lakosságszáma 1980-ban még 386 fős volt, ami bő egy emberöltő, 34 év alatt kevesebb, mint a kétharmadára csökkent, 2014-ben már csak 251 főt írtak össze a községben.
Története
[szerkesztés]Történelme az Árpádok koráig nyúlik vissza. Első okleveles említés Lugossal és Ivánccal együtt 1237 előttről való „Vyzaah” alakban. Nevének eredete a magyar „vissza-ág” azaz visszakanyarodó patak jelentésű szóösszetételre vezethető vissza (Kniezsa István). A gyakori német betörések megakadályozására a királyok az ország nyugati határára katonai szolgálattal tartozó "szabadalmas őrállókat", őröket telepítettek. Az ország határát jelentő erdőségekből és mesterséges torlaszokból álló ún. "gyepű" Szent László király idejében a Lugos-Szalafő vonalon húzódott. Viszák a középkorban egy birtokot képezett Ivánccal, Szentmártonnal, Németfaluval, Miskefalvával, Alsó- és Felsőlugossal. Földesura Ajakas másképpen Ivánczy család volt 1355-től 1650-ig, majd ezután a Szepes vármegyéből származó Sigrayak lettek. A török hódítóktól más szerencsésebb falvakhoz képest többet szenvedett: először 1582-1598 között néptelenedett el, majd átmeneti gyér népesség után török kiűzése után újra lakatlanná vált. Csak a Rákóczi-szabadságharc után jelentek meg Viszákon az első telepesek. Az első foglalóknak Sigray József telepítő levelet adott, mely számos kedvezményt tartalmazott számukra. Az 1700-as évek végére a beköltözések és házasodások következtében három felekezet híveit magába foglaló falu lett: reformátusok az Őrségből (Ispánk, Pankasz), evangélikusok Őrimagyarósdról, Szőcéről, katolikusok a Sigray birtokról jöttek. Viszák ősi falumagja –csakúgy mint ma- az ősi vízszerzőhely, a patak mellett feküdt. A középkorban egy ideig két Viszákot említenek az írások, 1460-ból még egy kis kápolnáról is tudunk a falu déli részén. A mai településszerkezet sokat megőrzött az eredeti formából. 1857-ben a tagosításkor még borona falu volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Sebők Zoltán (független)[3]
- 1994–1998: Sebők Zoltán (független)[4]
- 1999–2002: Bálint László (független)[5]
- 2002–2006: Bálint László (független)[6]
- 2006–2010: Avas József (független)[7]
- 2010–2014: Avas József (független)[8]
- 2014–2019: Avas József (független)[9]
- 2019–2024: Avas József (független)[10]
- 2024– : Avas József (független)[1]
A településen 1998-ban sem polgármester-, sem képviselő-testületi választást nem lehetett tartani, elegendő számú jelölt hiányában.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választásokat 1999. május 16-án tartották meg, ekkor a korábbi polgármester már újból vállalta, hogy elindul a posztért, sőt két kihívója is akadt; a választást végül ez utóbbiak egyike nyerte meg.[5]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 255 | 251 | 240 | 267 | 262 | 254 | 251 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 1,2% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,3%, evangélikus 28,2%, református 18,5%, felekezet nélküli 1,6% (13,3% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Viszák közterén található Sibinger Miklós alkotása, a kitelepítettek faszobra, amelyre a három viszáki kitelepített család, a Böhm, a Török és a Dávid nevét vésték.
- A budapesti Szabadság-szobor modellje, Gál Erzsébet viszáki születésű volt; lánya, Turánszki Éva pedig neves festőnő lett.
- Pajtaszínház vagy Kultúrpajta, amit Szarvas József, a Nemzeti Színház színművésze alapított, és amely 2006 óta minden évben rendszeresen otthont ad különféle rendezvényeknek, például a község március 15-i, október 6-i és október 23-i emlékünnepségeinek, illetve bekapcsolódik a Viszáki Falunapok (Pajta-napok) rendezvényeibe is.[13]
- Vakond-színpad
- Kemencekápolna
- "Pöcörnő"
- Tündérkert
- Asszonykórusa 2015-ben ünnepelte alakulásának 30 éves évfordulóját.
Híres szülöttek
[szerkesztés]- Gaál Erzsébet itt született 1917-ben, aki a budapesti Szabadság-szobor elkészítéséhez állt modellt Kisfaludi Strobl Zsigmondnak.
Testvértelepülése
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ a b Viszák települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. május 16. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
- ↑ Viszák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Viszák Helységnévtár
- ↑ Szarvas József: Miféle kultúra az, ahol csakis a városi, az urbánus gondolkodás létezik? (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2022. január 17.)