Zavrelje
| Zavrelje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Župa dubrovačka |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20207 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 178 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 37′ 19″, k. h. 18° 12′ 43″42.622000°N 18.212000°EKoordináták: é. sz. 42° 37′ 19″, k. h. 18° 12′ 43″42.622000°N 18.212000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zavrelje falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Župa dubrovačka községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A Dubrovnik városától légvonalban 10, közúton 11 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re keletre, az Adria-parti főút mentén Mlini és Soline között fekszik.
Története
[szerkesztés]A térség régészeti leletei alapján területe már ősidők óta lakott. A szomszédos Mlini plébániatemploma valószínűleg egy római villagazdaság alapfalaira épült. A középkorban területe a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A környező településekhez hasonlóan itt is több raguzai családnak volt háza. A lakosság 1806-ban sokat szenvedett a montenegrói és orosz hadak pusztításától, akik sok házat, épületet kifosztottak és leromboltak. Az ostromló hadakat a franciák kényszerítették visszavonulásra. A köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 146, 1910-ben 148 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság a közeli Dubrovnikba menekült és csak 1992 tavaszán térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. Dubrovnik közelsége és a turizmus növekedése miatt lakossága az utóbbi két évtizedben nőtt. 2011-ben 171 lakosa volt, akik főként turizmussal, vendéglátással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 146 | 266 | 143 | 134 | 159 | 148 | 248 | 294 | 129 | 121 | 114 | 138 | 0 | 0 | 90 | 171 |
(Az adatok 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben Mlini lakosságával együtt értendők. 1981-ben és 1991-ben lakosságát Dubrovnikhoz számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A kosturi Mihály arkangyal templomot a 17. században építették annak a középkori azonos titulusú templomnak a közelében, amelyet már 1366-ban említenek Savin Gundulić birtokán. Ennek a régi templomnak a maradványai ma is láthatók az Adriai főút felett Kostur és Zavrelje között. A templomot felújították, de csak a szent ünnepén mondanak misét benne.
- A Bettera-Katić család nyaralója[4] Mlintől keletre a Beterina-öbölben található. Négyszög alaprajzú, egyemeletes épület, mely kelet-nyugati irányban nyúlik el. A déli főhomlokzat a tengerre, míg az északi a kertre néz. A kert teraszos elrendezésű.
- A Zavrelje vízierőmű (HE Zabrelje) a szomszédos Mlini területén áll és 1953-ban kezdte meg működését. Évi közepes teljesítménye 4,74 gigawattóra (GWh). Eddigi csúcsteljesítményét 8 gigawattórával 1979-ben érte el.
- A Kaštio, egy 17. századi erődítmény romjai.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4614.
Források
[szerkesztés]- Župa dubrovačka község hivatalos oldala (horvátul)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa sv. Ilara Mlini (horvátul)
- Bus.hr:Kulturna dobra općine Župa dubrovačka (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A dubrovniki püspökség honlapja (horvátul)
- Dubrovniki turistakalauz (horvátul) (angolul)
