Breton nyelv
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Breton | |
Beszélik | Franciaország |
Terület | Nyugat-Európa |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Kelta nyelvek szigeti kelta brit ág déli brit nyelvek breton nyelv |
Írásrendszer | Latin írás |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | br |
ISO 639-2 | bre |
ISO 639-3 | bre |
A Wikimédia Commons tartalmaz Breton nyelv témájú médiaállományokat. |
A breton nyelv vagy bretagne-i nyelv (Brezhoneg) a franciaországi Bretagne tartományban és a Franciaországhoz tartozó Saint-Pierre és Miquelon szigeteken beszélt kelta nyelv. Főként második nyelvként beszélik, igen kevesen vannak azok, akiknek ez az anyanyelvük. A breton volt a hivatalos nyelve az 1514-ig fennálló Bretagne-i Hercegségnek. Ma beszélőinek száma 250 000 körül van.
Példaszöveg
[szerkesztés]Dieub ha par en o dellezegezh hag o gwirioù eo ganet an holl dud. Poell ha skiant zo dezho ha dleout a reont bevañ an eil gant egile en ur spered a genvreudeuriezh.
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
Nyelvtan
[szerkesztés]Főnevek
[szerkesztés]A breton nyelvben a főneveknek nemük és számuk van. A főnevek nemekre felosztása a nyugat-európai nyelvekben meglehetősen gyakori (kivéve a baszkot és a modern angol nyelvet), a számjelölés gyakorlata szokatlanabb.
A főnevek neme
[szerkesztés]A breton nyelvben két nemre oszlanak a főnevek: hímnem (gourel) és nőnem (gwregel), mivel a semlegesnem (nepreizh), csakúgy mint a többi kelta és újlatin nyelvben, eltűnt. Egyes toldalékok (-ach/-aj, -(a)dur, -er, -lec'h, -our, -ti, -va), míg mások (-enti, -er, -ez, -ezh, -ezon, -i, -eg, -ell) nőneműek. Az -eg toldalék hím-, és nőnemű egyaránt lehet.
Az élő entitások nyelvtani neme megegyezik a biológiai nemmel. A fémek, az időt kifejező főnevek (kivéve az eur "óra", a noz "éjszaka", és a sizhun "hét" szavakat) és a hegyek hímneműek, míg a folyók, városok és országok legtöbbször nőneműek. Gyakran azonban egyes főnevek neme dialektusonként változhat.
Breton eredetű szavak a francia és angol nyelvben
[szerkesztés]Az angol dolmen "dolmen, kőasztal" és menhir szavak francia közvetítéssel a breton nyelvből származhatnak, ez azonban vitatott. A francia baragouiner "törve beszél idegen nyelvet" igében a bara "kenyér" és gwin "bor" breton szavakat fedezhetjük fel. A francia goéland "hatalmas sirály" szó pedig a breton gwelanból származik, amelynek ugyanaz a töve, mint az angol gull "sirály" szónak.