1543

Évek: 1538 – 1539 – 1540 – 1541 – 1542 – 1543 – 1544 – 1545 – 1546 – 1547 – 1548

Események

február 11. – A tiszántúli rendek Fráter György helytartó által összehívott gyulai gyűlése, melyen megbízzák a Partium Ferdinánd-párti kormányzatával.^[1]
február 21. – Az etiópok és a portugálok leverik a Tana tó melletti csatában a törököktől is segített adali moszlimokat, akiknek vezetője a rettegett Balkezes Ahmed is meghal az ütközetben.
április 4. – A szekszárdi csata. (Végvári katonák megtizedelik a szekszárdi törököket, Dunaszekcsőnél azonban már vereséget szenvednek.)
április 13. – A kaposi csata. (A szekszárdi törökök a Kapos mellett szétverik a végvári katonák egy csapatát.)
július 7. – Török kézre kerül Siklós.^[2]
július 12. – VIII. Henrik angol király házasságot köt a kétszer megözvegyült Parr Katalinnal. (Az asszony előnyben részesített kérője, Thomas Seymour – a néhai Jane Seymour királyné fivére – okosan félreált.)^[3]
augusztus 10. – A török beveszi Esztergom várát. (Várdai Pál esztergomi érsek székhelyét Nagyszombatra helyezi át.)^[2]
augusztus 17. – I. Szulejmán török szultán elfoglalja Tata várát és leromboltatja.
szeptember 3. – A Szulejmán vezette török seregek elfoglalják Székesfehérvárt.^[4]
szeptember 19. – A győri huszárok a vásárhelyi csatában szétverik a környéket dúló törököket és tatárokat.

február – A szegedi vérfürdő, mely során a törökök leigázzák Szegedet, lakóinak egy részét kardélre hányják, másokat elhurcolnak.
július 6-a előtt – A törökök megszállják Pécset.^[2]
az év folyamán –
- A boszniai törökök elfoglalnak öt szlavóniai várat – köztük Valpót, Atyinát és Dobrakucsát.^[5] –, Csáktornyával nem boldogulnak.
- A boszniai törökök megpróbálják elfoglalni Kanizsát.
- A Fertő tó teljesen kiszárad.
- Első európaiként portugál kereskedők jelennek meg Japánban.^[6]
- Két korszakos jelentőségű tudományos munka jelenik meg:
  - Kopernikuszi fordulat a tudomány történetében. Kopernikusz Nürnbergben publikálja a De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című könyvét, melyben a matematika eszközeivel leírja a heliocentrikus világképet. Ezzel az elméletével a középkor végi tudományos forradalom elindítója lett.
  - Andreas Vesalius közzéteszi De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) című művét, amelyet emberi holttestek boncolása során szerzett tapasztalatai alapján írt. A könyv megjelenése mérföldkő az orvostudomány történetében.

Néhány nappal a „De revolutionibus orbium coelestium” című művének a megjelenése után, meghal Kopernikusz lengyel csillagász. Az 1543. május 24-én kinyomtatott művében először jelenik meg, hogy nem a Föld az Univerzum középpontja. Ezzel forradalmasította az emberiség egész addigi világképét, és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit, megindította a középkor végét is jelző tudományos forradalmat.^[7]
Két korszakos jelentőségű tudományos munka jelenik meg:
- Kopernikuszi fordulat a tudomány történetében. Kopernikusz Nürnbergben publikálja a De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című könyvét, melyben a matematika eszközeivel leírja a heliocentrikus világképet. Ezzel az elméletével a középkor végi tudományos forradalom elindítója lett.
- Andreas Vesalius közzéteszi De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) című művét, amelyet emberi holttestek boncolása során szerzett tapasztalatai alapján írt. A könyv megjelenése mérföldkő az orvostudomány történetében.

május 24. – Nikolausz Kopernikusz csillagász, matematikus és közgazdász (* 1473)
június 2. – Erdődi Simon horvát bán; zágrábi megyés püspök (* 1489)
november 29. – Ifj. Hans Holbein német festő, a reneszánsz mesterek második generációjának tagja (* 1497)
az év folyamán – Mehmed herceg, I. Szulejmán oszmán szultán második fia (* 1521)

↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 4. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1998. 427. p.
↑ ^a ^b ^c Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 220. oldal
↑ Boross Anna: VIII. Henrik hetedik felesége? Henrik utolsó évei. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. V. évfolyam, 5. szám, 39. oldal – 2015. május
↑ Cserményi Vajk–Lakat Erika–Szívósné Csorba Erzsébet: A Szűz Mária-prépostság és temploma. In.: A Szent István Király Múzeum Közleményei. D. sorozat, 290. sz., 24. oldal, ISSN 1216-7991, ISBN 963 9279 34 X
↑ Varga Szabolcs: Zrínyi Miklós. A szigetvári hős. In.: Rubicon. 2014/2. sz., 7. p., ISSN 0865-6347
↑ Rákóczi István: A portugál gyarmatosítás kronológiája. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 56. oldal, ISSN 0865-6347
↑ Kopernikusz halála. (Hozzáférés: 2020. november 30.)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1543 témájú médiaállományokat.