Geógraphika hüpomnémata

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 7.

A Geógraphika hüpomnémata (ógörögül: Γεωγραφικά Ύπομνήματα), szó szerinti fordításban földrajzi feljegyzések. Az első geográfusnak tekinthető író, Sztrabón jegyzetei a saját utazásairól és más földrajzi írók munkáiról. Ahogyan Hérodotosz a történeti munkáját az eredeti helyszínek felkeresésével írta, úgy Sztrabón is nagyrészt arról ír, amit saját szemével látott. A címet legtöbbször rövidítve, Geógraphika címen közlik, azonban ez összetéveszthető Eratoszthenész Pentatlosz ugyanilyen című munkájával (Geógraphika).

Geógraphika hüpomnémata
SzerzőSztrabón
Eredeti címΓεωγραφικά Ύπομνήματα
Nyelvógörög
Műfajföldrajzi leírás
Kiadás
Kiadás dátumai. e. 7 körül
A Wikimédia Commons tartalmaz Geógraphika hüpomnémata témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Egy 1620-as kiadás címlapja
Sztrabón alapján rajzolt világtérkép és a Földközi-tenger térképe

„Geógraphika hüpomnémata" 17 könyvből áll, és majdnem teljes egészében fennmaradt. A mű felépítése:

A „Geographika hüpomnémata” forrásai görög szerzők művei. Homérosz, Anaximandrosz, Hekataiosz, Démokritosz, Eudoxosz, Dikaiarkhosz, Ephorosz, Eratoszthenész, Polübiosz, Rodoszi Poszeidóniosz. Csak két római szerző művét idézi, egyszer Marcus Tullius Cicero „Brutus” című művét, illetve több ízben Caius Iulius Caesar Feljegyzések a gall háborúról című munkáját.

Sztrabón „Geógraphika hüpomnématája” nem egységes stílusú mű. Mindig az adott téma szabja meg, hogy milyen műfajban ír róla, ez talán a rendelkezésre álló forrásainak, illetve saját élményeinek függvénye. A „periplusz” útleírásai keverednek az útikalauzok száraz adatfelsorolásával. Egyes vidékek esetében a hely- és néptörténetet is feldolgozza. A természettudományos irodalom csodás anekdotái mellett a tudományos igényű magyarázatok is megtalálhatók, ugyanakkor mereven elutasítja az eratoszthenészi fizikai és matematikai megközelítést.

Egykorú más források nem emlékeznek meg Sztrabón e munkájáról, így szerencsés körülmény, hogy fennmaradt, mert míg más szerzők műveit kivonatokból is részben megismerhetjük, addig Sztrabón írásaiból alig kivonatoltak. Az 5. századtól kezdődött szélesebb körű felhasználása, majd a 15. századtól kezdve számos kiadása és fordítása látott napvilágot. Ma Sztrabón műve az ókori földrajz- és néprajztudomány egyik legfontosabb forrása, mivel más hasonló munkák nem ismertek. Számos olyan ókori nép van, amelynek egyetlen egykorú említése ebben található.

  • Geógraphika; ford. Földy József, előszó Balázs János; Gondolat, Budapest, 1977
  • Világirodalmi lexikon XIV. (Sváb–Szy). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1992. 779–780. o. ISBN 963-05-6417-3  
  • Sztrabón: Geógraphika, Gondolat Kiadó, Budapest, 1977. Földi József fordítása, Balázs János előszava ISBN 963-280-533-x

További információk

szerkesztés