A kórokozó, vagy idegen szóval patogén, olyan prion, vírus, baktérium, gomba, növény vagy állat, mely élősködő életmódot él, és a gazdán (ami lehet egy ember, állat, növény, gomba vagy akár egysejtű is) megtelepedve, annak testén/testében élve és szaporodva betgséget okozhat. A kórokozási képesség mértéke, a patogenitás, fajon belül is igen változatos lehet. Nem minden betegséget patogének okoznak, pl. a rák okai DNS hibák/mutációk, nem pedig egy kórokozó.

A kolera fertőzést okozó vibrio cholerae baktérium pásztázó elektronmikroszkópos képe. A fertőző "csíra" nemcsak egy baktérium lehet, hanem bármilyen olyan mikroorganizmus vagy akár nem élő patogén is, amely betegséget okozhat, mint például protisták, gombák, vírusok, prionok vagy viroidok

A parazitizmus esetén a gazdaszervezeten vagy benne szaporodó csíra kifejezetten káros a gazdaszervezetre nézve, és mivel belőle táplálkozik, szükségszerűen megbetegíti és végsősoron meg is ölheti azt. A kórokozókat terjesztő és közvetító fertőző ágenst vektoroknak nevezik.[1]

Kapcsolódó szócikk

szerkesztés
  1. Pál Tibor: Az orvosi mikrobiológia tankönyve. regi.tankonyvtar.hu. Medicina Könyvkiadó Zrt.. [2021. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  • Clayton DH, Moore J (szerk.) 1997. Host-Parasite Evolution: General Principles and Avian Models. Oxford University Press, Oxford.
  • Gergely L (szerk) 2003. Orvosi Mikrobiológia. Alliter Kiadó, Budapest.
  • Poulin R 2006. Evolutionary Ecology of Parasites. 2nd edition. Princeton University Press.
  • Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
  • Tuboly S (szerk.) 1997. Állatorvosi Járványtan I. – Állatorvosi Mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó.