Nicosia

Ciprus fővárosa
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 9.

Nicosia[2] (görögül Λευκωσία [Lefkoszía], törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410, 2004-ben mintegy 200 000. A várost az 1983 óta de facto fennálló, valójában Törökország protektorátusának tekinthető Észak-ciprusi Török Köztársaság is fővárosának tartja, de annak kormánya ténylegesen Girnében (Kerínia) székel.

Nicosia
Nicosia címere
Nicosia címere
Nicosia zászlaja
Nicosia zászlaja
Közigazgatás
Jogállásfőváros, kerületközpont
PolgármesterEléni Mávru
Irányítószám1500
Körzethívószám22
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség330 000 fő (2015)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
Terület51,06 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″35.172500°N 33.365000°EKoordináták: é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″35.172500°N 33.365000°E
Nicosia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicosia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A sziget középső részén, a Kerínia-hegység és a Tróodosz-masszívum közötti sík területen található.

Az éghajlat Nicosiában félszáraz szubtrópusi (Köppen: BSh).[3]

Története

szerkesztés

Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csatolta birodalmához, azután egyiptomi fennhatóság alá tartozott, végül Rómához. Bizánc uralma alatt Lefkoszía volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat.

A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat Törökország katonai agressziója idején. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó Zöld vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.)

Népesség

szerkesztés
2012
276 410
2015
330 000

Dél-Nicosia

szerkesztés

Látnivalók

szerkesztés
  • János-katedrális
  • Ikonmúzeum
  • Archeológiai múzeum

Városrészek

szerkesztés

Testvértelepülések

szerkesztés

Észak-Nicosia

szerkesztés

Látnivalók

szerkesztés
  • Török etnográfiai múzeum (Mevlevi Tekke)
  • Nemzeti harc múzeuma
  • II. Mahmud szultán könyvtár

Közlekedés

szerkesztés

Fontos közúti csomópont.

Városkép

szerkesztés
Nicosia panorámaképe
Nicosia másik arca
  1. http://www.mof.gov.cy/mof/cystat/statistics.nsf/populationcondition_21main_gr/populationcondition_21main_gr?OpenForm&sub=1&sel=2
  2. A görög név szabatos átírt formája Lefkoszía volna, a Nicosia alakot azonban az idevonatkozó akadémiai szabályozás (ÚNMH) mint hagyományos alakot megtartani rendeli. Az FVM keretében működő földrajzinév-bizottság, melynek jogosultsága kiterjed minden földrajzi név magyar megnevezésére 16/220. (1993. december 15.) számmal hozott határozatában ugyancsak megerősítette a Nicosia alakot. Az ülés jegyzőkönyvét lásd itt Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  3. World Meteorological Organization - Nicosia

További információk

szerkesztés
  • A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1977)
  • Fotók