Csanytelek
Csanytelek | |||
Műemlék római katolikus Nepomuki Szent János-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Csongrádi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Erhard Gyula (független)[1] | ||
Irányítószám | 6647 | ||
Körzethívószám | 63 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2542 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 73,52 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 20° 06′ 17″46.606189°N 20.104831°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 20° 06′ 17″46.606189°N 20.104831°E | |||
Csanytelek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanytelek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csanytelek község Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban. Magyarország leghosszabb falujának tartják.
Fekvése
[szerkesztés]A település a dél-alföldi régióban, a Tisza jobb partján fekszik. Távolsága Csongrádtól 14, Szegedtől 36 kilométer. Szomszédai: észak felől Felgyő, kelet felől Szegvár (a folyó túlpartján), dél felől Baks, nyugat felől pedig Tömörkény.
Megközelítése
[szerkesztés]Lakott területén végighalad, számos irányváltásától eltekintve nagyjából észak-déli irányban a Csongrádot Szegeddel összekötő 4519-es út, ezen közelíthető meg a legegyszerűbben mindkét város irányából, illetve ez az út húzódik végig a Csaj-tó nevű tórendszer elemei között is. Pálmonostora és az 5-ös főút felől a 4504-es út vezet a településre.
Története
[szerkesztés]Csanytelek Árpád-kori település. 1075-ben említették először Chonu néven.
I. Géza király a halászfalut a Tisza két partján levő földjével és halastavával együtt a garamszentbenedeki apátságnak adta.
A falu a 15. századig egyházi birtok volt. Temploma 1842-ben épült fel (Nepomuki Szent János-templom).
1910-ben 4231 lakosából 4208 magyar volt. Ebből 4127 római katolikus, 58 református volt.
A 20. század elején Csongrád vármegye Csongrádi járásához tartozott.
A mai településszerkezet a 20. század elején alakult ki.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kádár Józsefné (független)[3]
- 1994–1998: Veres János (független)[4]
- 1998–2002: Veres János (független)[5]
- 2002–2006: Forgó Henrik (független)[6]
- 2006–2010: Forgó Henrik (független)[7]
- 2010–2014: Forgó Henrik (független)[8]
- 2014–2019: Forgó Henrik (független)[9]
- 2019–2024: Erhard Gyula (független)[10]
- 2024– : Erhard Gyula (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]Lakosok száma | 2757 | 2700 | 2498 | 2474 | 2541 | 2537 | 2542 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámláláson a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,8% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 2,8%, felekezeten kívüli 13,6% (16,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% románnak, 0,2% németnek, 0,1% örménynek, 0,1% szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 2,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).[13]
Források
[szerkesztés]- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 181.
- Forgó István: Csanytelek története a kezdetektől. Bába Kiadó, Szeged 2005., 240 p. ISBN 963-7337-46-6
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
- ↑ Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Csanytelek Helységnévtár
- ↑ Csanytelek Helységnévtár