Klárafalva
Klárafalva | |||
A község római katolikus temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Szegedi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Boros Zsolt Mihály (független)[1] | ||
Irányítószám | 6773 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 435 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 52,31 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,1 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 13′, k. h. 20° 20′46.216667°N 20.333333°EKoordináták: é. sz. 46° 13′, k. h. 20° 20′46.216667°N 20.333333°E | |||
Klárafalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Klárafalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Klárafalva község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Makótól mintegy 13 kilométerre nyugatra, Szegedtől nagyjából 20 kilométerre keletre helyezkedik el. Közigazgatási területének északi szélét a Maros folyása jelöli ki – azon túl Maroslelével határos –, további szomszédai: kelet felől Ferencszállás, nyugat felől pedig Deszk. Déli irányban a legközelebbi település Kübekháza, de közigazgatási területeik nem érintkeznek, mert elválasztják őket egymástól Deszk kelet felé messze elnyúló külterületei.
Megközelítése
[szerkesztés]A településen nyugat-keleti irányban végighúzódik a Szegedtől Makóra, majd onnan Románia (Arad) felé továbbvezető 43-as főút, így közúton az említett városok mindegyike felől ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala. Kübekházával a 4302-es út köti össze, és állami közútnak minősül még a belterület főutcája (Kossuth utca) is, a 43-astól a faluközpontig, 44 124-es útszámozással.
Áthalad a területén, a község déli széle közelében a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal is, aminek korábban egy megállási pontja is volt itt, Klárafalva vasútállomás, a vasút és a 4302-es út kereszteződésénél, attól keleti irányban. Az állomás azonban, a központtól való viszonylag nagy távolsága miatt idővel kihasználatlanná vált, emiatt pedig bezárásra került.
Története
[szerkesztés]A környék vízjárta, dús füvű ártéri területe már a népvándorlások korában a nagyállattartó népek kedvelt szálláshelye lehetett. Erre utal egy egyedülálló régészeti lelet is, a falu címerébe is belefoglalt vágtázó lovas, akinek alakja egy itt fellelt, avar kori nagyszíjvéget díszített.
A Szeged és Makó között félúton elhelyezkedő, ma mintegy 500 lakosú községet egy 1488-ból származó adománylevél említi először Klárafalvaként; nevét az Assisi Szent Klára tiszteletére épített templomáról kapta. A török hadjáratok során elpusztult, területét 1801-ben báró Gerliczy Ferenc vásárolta meg, és a kukutyini határrészben majorságot alapított. A falu Trianon előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Fekete József (független)[3]
- 1994–1998: Fekete József (független)[4]
- 1998–2002: Fekete József (független)[5]
- 2002–2006: Fekete József (független)[6]
- 2006–2010: Fekete József István (független)[7]
- 2010–2014: Fekete József István (Fidesz–KDNP)[8]
- 2014–2019: Fekete József István (független)[9]
- 2019–2024: Boros Zsolt Mihály (független)[10]
- 2024– : Boros Zsolt Mihály (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]Lakosok száma | 470 | 477 | 462 | 465 | 462 | 460 | 456 | 435 |
2013 | 2014 | 2015 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,4% románnak, 1,7% szerbnek mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 4,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 19,5% (29,4% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% románnak, 0,7% ukránnak, 0,7% szerbnek, 0,2% horvátnak, 0,2% bolgárnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,4% volt római katolikus, 3,5% református, 0,2% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 22,4% felekezeten kívüli (45% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az 1935-ben épült Szent Kereszt-templom
- A 2020. július 25-én megnyílt Falumúzeum
Klárafalva az irodalomban
[szerkesztés]- Klárafalva a helyszíne Móra Ferenc Cuci János nem hagyja magát, illetve Szent királyok pogány magyarjai című (régészeti tárgyú) elbeszéléseinek.
- A 2020. július 25-én kiadott Klárafalva, ahol 5000 éve él az ember című könyv a település történelmét foglalja össze képekkel és adatokkal.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Klárafalva Helységnévtár
- ↑ Klárafalva Helységnévtár