Ugrás a tartalomhoz

Berczeller Imre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berczeller Imre
Született1861. május 6.
Aszód[1]
Elhunyt1936. február 14. (74 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaDeutsch Jozefa
(h. 1889–1928)
Gyermekeihárom gyermek:
Berczeller László
Foglalkozása
  • szülész
  • nőgyógyász
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1885, orvostudomány)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5. parcella, 2. sor, 16. sírhely)
SablonWikidataSegítség

Berczeller Imre, névváltozata: Berczeller Dávid (Aszód, 1861. május 6.Budapest, 1936. február 14.)[2] szülész-nőgyógyász, kórházi főorvos.

Életpályája

[szerkesztés]

Berczeller László magánzó és Deutsch Eszter fiaként született zsidó családban. A Budapesti Királyi Katolikus Főgimnáziumban kitüntetéssel érettségizett (1878). Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1885-ben orvosdoktorrá avatták. Ezután a Tauffer Vilmos vezetése alatt álló II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Kórodában működött gyakornokként, majd 1887-től a Szülészeti Poliklinika tanársegédeként. 1893-tól a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházának Nőgyógyászati Osztályának rendelő orvosa, 1905-től osztályvezető főorvosa volt. 1930. január 1-jén nyugalomba vonult.

Tagja volt a Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak és a Magyar Néprajzi Társaságnak.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Családja

[szerkesztés]

Felesége Deutsch Jozefa (1866–1928)[3] volt, Deutsch Sámuel nagykereskedő és Waitzner Mária lánya, akivel 1889. november 7-én Budapesten kötött házasságot.[4]

Gyermekei:

  • Berczeller László (1890–1955) kórházi főorvos, biokémikus. Felesége Buchwald Zelma (1892–?).
  • Berczeller Pál (1893–1967) fordító.
  • Berczeller Antal (1895–1967)

Művei

[szerkesztés]
  • Az orvosok és bábák kikénezése Svédországban. (Orvosi Hetilap, 1889, 20–21.)
  • Némely gynaekologikus megbetegedések kezelésmódja Thure Brandt szerint. (Orvosi Hetilap, 1889, 36–37)
  • A szülészeti gyakorlatból. (Gyógyászat, 1892, 29.)
  • Heinrich Fritsch: A nőgyógyászat tankönyve. Ford., Budapest, 1894
  • A szülészeti és sebészeti antisepsis története. Budapest, 1905
  • A méhvérzésről. (Gyógyászat, 1905, 5.)
  • Inoperabilis portiocarcinoma palliativ kezelése czukorporral. (Gyógyászat, 1913, 19.)
  • Virchow, mint censor. (Gyógyászat, 1925, 43.)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001