Grecsák Károly
| Grecsák Károly | |
 | |
| Magyarország igazságügy-minisztere | |
| Hivatali idő 1917. augusztus 8. – 1918. január 25. | |
| Előd | Vázsonyi Vilmos |
| Utód | Vázsonyi Vilmos |
| Született | 1854. november 15. Versec |
| Elhunyt | 1924. december 17. (70 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Párt | Nemzeti Párt |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grecsák Károly témájú médiaállományokat. | |
Grecsák Károly (Versec, 1854. november 15. – Budapest, 1924. december 17.)[1] magyar politikus, jogász, országgyűlési képviselő, bíró, kúriai tanácselnök, igazságügy-miniszter.
Élete
[szerkesztés]Grecsák Károly (1828–1889)[2] és Milloschitz Anna (1833–1888)[3] fiaként született Versecen, a Temesi Bánság népes városában.
Jogi tanulmányait Budapesten végezte, 1877-ben tett ügyvédi vizsgát . Ezt követően Versecen ügyvédkedett 1881-ig amikor a Mérsékelt Ellenzék országgyűlési képviselője lett. A képviselőtársával, a magyar mágnás, gróf Károlyi Istvánnal történt szóbeli incidens után 1891-ben otthagyta a képviselőséget. 1884-1891 között az első német nyelvű ellenzéki napilap, a Budapester Tageblatt alapítója és szerkesztője volt. A lap azzal a céllal indult el, hogy a Mérsékelt Ellenzék pártprogramját megismertesse a német nyelvű lakossággal. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter 1891-ben, az ítélőtáblák szervezésekor a szegedi táblához nevezte ki bíróvá.
1901-től Budapesten kúriai bíró,[4] 1913-1917 között kúriai tanácselnök volt. 1917. június-augusztus között az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, majd 1917. augusztusától 1918. januárjáig igazságügy-miniszter. Miniszteri nyugdíjazását követően Budapesten ügyvéd. 1920-ban alapítója, majd két évig elnöke volt a Magyar Rendpártnak, (mely 1922-ben gróf Bethlen István miniszterelnök Egységes Pártjához csatlakozott.)
1884-ben az Erzsébetvárosi Kör megszervezője. 1907-ben – többéves küzdelem után – ő alapította meg az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületet, amelynek 15 éven át elnöki pozícióját is betöltötte.
1904-től 1916-ig szerkesztője a Magyar Döntvénytár 21 kötetének, 1911-ben főszerkesztője a Codex Hungaricus című Magyar törvények tízkötetes gyűjteményének. 1912-től 1916-ig az Új Döntvénytár kereskedelmi jogi köteteit is szerkesztette. 1914-től egyik alapítója, szerkesztője, majd főszerkesztője lett a Kereskedelmi Jog című szakfolyóiratnak.
Elsősorban kereskedelmi joggal foglalkozott, számos, a gyakorlatban igen elterjedt kommentárt (váltójog, csődjog, ker.-i jog stb.) írt.
Házastársa Konstantinovits Anna (1862–1943)[5][6] volt.
Főbb művei
[szerkesztés]- A csődtörvény zsebkönyve: 1881. évi XVII. törvényczikk. Budapest: Grill, 1913. 327 p.
- A kereskedelmi törvény zsebkönyve. Budapest: Grill, 1908. 576 p.
- Az új nyugdíjtörvény. Budapest: Grill, 1913. 212 p.
- A választási bíráskodás a gyakorlatban. Budapest: Franklin, 1903. 376 p.
- A váltótörvény (1876. évi XXVII. törvényczikk) magyarázata: különös tekintettel a M. Kir. Curia bírói gyakorlatára. Budapest: Athenaeum, 1897. 525 p.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 2163/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Id. Grecsák Károly gyászjelentése (1889). (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Id. Grecsák Károlyné Milloschitz Anna gyászjelentése (1888). (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Kúriai bíróként 1903-ban tartott előadása
- ↑ Grecsák Károlyné halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 2157/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Grecsák Károlyné gyászjelentése (1943). (Hozzáférés: 2020. március 5.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.