Ugrás a tartalomhoz

Dugong

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dugong
Dugong Gnathanodon speciosusok társaságában; Egyiptom közelében
Dugong Gnathanodon speciosusok társaságában; Egyiptom közelében
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Afrotheria
Rend: Tengeritehenek (Sirenia)
Család: Dugongfélék (Dugongidae)
Alcsalád: Dugonginae
Nem: Dugong
Lacépède, 1799
Faj: D. dugon
Tudományos név
Dugong dugon
(Statius Müller, 1776)
Szinonimák
  • Dugong indicus Lacépède, 1799
  • Trichechus dugon Müller, 1776
  • Halicore australis (Retzius, 1794)
  • Halicore cetacea (Illiger, 1815)
  • Dugong dugong (Gmelin, 1788)
  • Dugong dugung (Erxleben, 1777)
  • Halicore hemprichii (Ehrenberg, 1832)
  • Halicore lottum (Ehrenberg, 1832)
  • Dugong malayana (Owen, 1875)
  • Dugong syren (Brookes, 1828)
  • Halicore tabernaculi (Rüppell, 1834)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dugong témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dugong témájú médiaállományokat és Dugong témájú kategóriát.

A dugong (Dugong dugon) az emlősök (Mammalia) osztályának tengeritehenek (Sirenia) rendjébe, ezen belül a dugongfélék (Dugongidae) családjába tartozó faj.

A Dugong emlősnem egyetlen faja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A dugong hazája Kelet-Afrika, Ázsia, Ausztrália és Új-Guinea trópusi partvidéke. Állománya erősen lecsökkent.

Megjelenése

[szerkesztés]
Anyaállat borjával

Az állat hossza 3-4 méter, testtömege 250-900 kilogramm. A kifejlett dugong teste 25 liter olajat tartalmaz. A test bálnaszerű, áramvonalas és a pofa környékét leszámítva túlnyomórészt szőrtelen. Vastag, szívós bőrének színe a szürkéskéktől a barnáig terjedhet. Feje nagy, a pofája hosszúkás és hasított, rálóg az alsó ajkakra. A hímnek két nagy „agyara” (metszőfoga) van, amelyek elöl áttörnek a felső ajkakon. A dugongnak nincs fülkagylója. Az elülső végtagok kerekdedek, evezőszerűek és nincsenek rajtuk körmök, mint a manátuszoknak. A növények gyökerének kiásására használja őket az állat, és a nőstények ezekkel támogatják a borjaikat születésükkor. A farok vízszintes irányban lapított, a vége egyenes vonalú vagy enyhén homorú. Az állat farkának le-fölcsapkodásával hajtja magát előre a vízben. Az újszülött dugong 150 kilogrammot nyom.

Életmódja

[szerkesztés]

A dugong általában magányos, olykor kisebb csordákban él. Tápláléka főként tengerifűből (Zostera) áll. Ez a tengeri állat 55 évig élhet.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettség elérését a hímnél nem ismerik, de a nőstény 8-10 évesen éri el. A nőstény 5-6 évenként hoz világra egy utódot. A vemhesség egy évig tart.

Források

[szerkesztés]