Fröhlich János
Fröhlich János | |
Született | 1873. április 2. Budapest |
Elhunyt | 1926. augusztus 29. (53 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (Bal oldali falsírboltok, B-200) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fröhlich János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fröhlich János Hugó (Budapest, 1873. április 2. – Budapest, 1926. augusztus 29.)[1] magyar operatőr, újságíró, filmrendező, színész, filmhíradó-szerkesztő.
Életpályája
[szerkesztés]A budapesti egyetemen klasszika-filológiai szakon diplomázott. 1892-ben a Nemzet szerkesztőségében volt újságíró Jókai Mórral, majd Az Újságnak rendőri tudósítója lett 1904-ben. 1908-ban hetilapot indított Detektív-krónika címmel. 1912-ben rendezte első filmjét Tüzet kérek címmel. 1914-ben Fodor Aladárral megalapították az első magyar híradóvállalkozást, a Kino-riportot, ahol 1916-ig dolgozott. 1914–1918 között a híradófilmgyártásban vezető szerepe volt. 1916-ban Mozihét néven alapított vállalatot. Az 1920-as években Balla Jenővel ismét a Kino-riport vezetője volt.
Több detektívregényt is írt.
Családja
[szerkesztés]Szülei Fröhlich János és Bombsch Amália voltak. 1899. szeptember 16-án, Budapesten, feleségül vette Lőw Kamillát.[2]
Temetése a Fiumei Úti Sírkertben volt, sírhelye Bal oldali falsírboltok, B-200.
Filmjei
[szerkesztés]Producerként
[szerkesztés]- Tüzet kérek! / A pesti riporter /Egy rendőri tudósító élményeiből/ (1912; forgatókönyvíró és színész is)
- A 300 éves ember (1914)
- Pufi (Hogyan lett ünnepelt hős egy jámbor pesti férjből?) (1914)
- A budai szenzációs rablógyilkosság (1914)
- A nagyhöflányi fenevad vérengzése (1914)
- Belgrád bevétele (1914; rendező is)
- Böském (1914)
- Szerbia hadat üzen (1914)
- Pufi cipőt próbál (1914, rövid)
- Fikszírozzák a feleségem (1914)
- Egy hétig a trónörökös pár kíséretében (1915, dokumentumfilm)
- A mi vörös ördögeink (1915)
- Hőseink diadalútja Galíciában (1915; rendező és operatőr is; Illés Jenővel)
- Könyörgő kormenet fegyvereink győzelméért (1915; operatőr is)
- Magyarország a világháborúban (1916; rendező is)
- Gyermekünnepély az Auguszta-hajón (1916)
- Muki, a szoknyavadász (1916, rövid)
- Fogat fogért (1916, rövid)
- A csonkaművész (1917, dokumentumfilm; rendező is)
- Szépségverseny Siófokon (1917, dokumentumfilm; rendező is)
- Árvák imája (1922; rendező is)
Operatőrként
[szerkesztés]- A bánat asszonya (1916)
Művei
[szerkesztés]- A Hárshegy szelleme: megtörtént bűnügyek (1894)
- Budapesti detektív-dekameron (1910)
- Hogyan nyomoznak? (1913)
- Detektívhősök (1914)
- A porkoláb (1922)
- A négylaki ember (1923)
Újságjai
[szerkesztés]- A házfelügyelő (1899)
- Detektív-krónika (hetilap, 1908-1910)
- Rokkant újság (1917)
- Magyar hadigondozó: rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák érdekeit szolgáló hetilap (1918)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Hangosfilm.hu
További információk
[szerkesztés]- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig (Budapest, 1961)
- Buzinkay Géza: A bűnügyi hír, a riporter és a rendőr
- Varga Bálint: A magyar krimi hiányáról
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Irodalmi lexikon. Szerkesztette: Benedek Marcell. Budapest, Győző A., 1927.
- Magyar filmlexikon. Szerkesztette: Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
- Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.