Konodonták

Conodonta
	Evolúciós időszak: 495–199,6 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N késő kambrium–késő triász
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Conodonta;
Szinonimák
	Conodontophorida;
Csoportok
	†Protoconodonta; †Paraconodonta; †Euconodonta;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Conodonta témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Conodonta témájú kategóriát.

Conodonták a Mauch Chunk formáció Deer-völgyi részéből

A konodonták (Conodonta, illetve néha konodontoforidák) korai gerinchúros állatok egy kihalt osztálya, amely a kambrium földtörténeti időszak idején jelent meg először és a késő triász korig élt. Rendszertani besorolásuk vitatott. Valószínűleg úszó életmódot folytattak. Az állatok testfelépítésével kapcsolatban az 1980-as évekig csak feltételezések álltak rendelkezésre, mivel a lágy részekről nem találtak a fogszerű maradványokhoz kapcsolódó megőrződéseket.^[1] Egyes vélemények szerint félgerinchúros, mások szerint gerinces, de még több más állatkör is szóba jöhet. E kis maradványok fogalakúak, kalcitos kalcium-foszfát az építőanyaguk. Lehettek akár fogak is, de éppúgy pikkelyek, vagy valamilyen szilárd váz elemei. Hasonlíthatóak akár a puhatestűek radulájához (reszelőnyelv), vagy a sertelábú féreg állkapcsához. Sokszor kitűnő megtartásúnak gondolt leletekről is kiderül, hogy valójában a teljes szervezetnek csak kis részéről van szó.

Maradványaik kiváló korjelzők, mivel evolúciójuk gyors volt, mészapatit (kalcium-foszfát) vázuk gyakran fennmaradt az ősi kőzetrétegekben és változataik megjelenése vagy eltűnése alapján alkalmasak a különböző földtörténeti periódusok elkülönítésére.

Méretük általában apró, 0,2-6 milliméter volt (egy különösen nagy testű fajuk, a késő ordovícium időszak idején élt Promissum azonban elérhette a 40 centiméteres testnagyságot is). Kétoldali részarányos maradványaik lemez, fog, vagy fogsorszerűek. Egyes elméletek szerint a belülről kifelé való növekedés jeleit mutatják és a lágy részek beburkolták őket, mások szerint a lágy részek inkább belül helyezkedhettek el, a mészváz pedig védelemre szolgált.

Magyarországon is számos fosszíliájukat találták meg, ismertek például a Mecsek triász időszaki kőzeteiben talált Gondolella nem maradványai.

Jegyzetek

↑ (1983) „The conodont animal”. Lethaia 16 (1), 1–14. o. DOI:10.1111/j.1502-3931.1983.tb01993.x.

További információk

A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Briggs-Lethaia-1] (1983) „The conodont animal”. Lethaia 16 (1), 1–14. o. DOI:10.1111/j.1502-3931.1983.tb01993.x.

[1]