Jeremiás levele
| Az Ószövetség könyvei |
|---|
 |
| Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.) |
|
1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás |
| Katolikus deuterokanonikus könyvek |
|
Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.) |
| A görög és szláv ortodox kánon többletei |
| A grúz ortodox kánon többletei |
| A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei |
|
Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk |
| A szír Pesitta kánonjának többletei |
Jeremiás levele (latin cím: Epistula Jeremiae) feltehetően a Kr. e. 5. században keletkezett héber nyelvű irodalmi mű az ószövetségi apokrifek – katolikus felfogás szerint: deuterokanonikus írások – közül. Görög fordítása a Szeptuagintában a Jeremiás prófétának tulajdonított Siralmak könyve után, latin fordítása a Vulgatában Báruk könyve 6. fejezeteként maradt fenn.
Görög fordítása stílusában felülmúlja a Szeptuagintáét, de nem annyira, hogy eredetinek tekinthessük.[1]
Jeremiás hitelesnek látszó levele (Jeremiás könyve 29. fejezet), a tévesen neki tulajdonított gúnyirat (Jeremiás könyve 10. fejezet 1-16. vers) vezethette a névtelen szerzőt a nagy tekintéllyel rendelkező álnév választására.[2] Az írás jellegét tekintve azonban nem levél, hanem buzdítással párosult tanítás. Az 1-2. vers kivételével nem találhatóak Jeremiás stílusára utaló jelek, így ismeretlen szerző művének tekinthető. Már Szent Jeromos is hamis feliratú, pszeudoepigráf műnek tartotta.[1]
A Holt-tengeri tekercsek közt Kr. e. 1. századi görög fordításának papirusztöredékei kerültek elő.
A rövid mű szatirikus hangnemben a bálványimádástól óvja a babilóni fogságba hurcolt zsidókat, és személyes tapasztalattal tanúskodik a babilóni kultikus szokások (az istenek körmenete, templomi prostitúció stb.) ismeretéről. Mindezek nem Babilón fénykorából, hanem a hellenista korszakból származhattak. Mindezek alapján a keletkezési idő esetleg a Kr. e. 300 k. évekre is tehető.[3]
Mindezek alapján az is feltételezhető, hogy korabeli szír vagy föníciai kultuszok (Hadad, Asztarté) ellen irányult, szír vagy föníciai környezetben élő zsidók számára íródott.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Világirodalmi lexikon V. (Im–Kamb). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1977. 671–672. o. ISBN 963-05-1345-5
- Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése. Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom- és hagyománytörténetébe. II. kötet. Szent István Társulat, Bp., 1996. 2., átdolgozott kiadás. ISBN 963-360-835-X
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- TOB-Jeremiás levele. Bevezetés. In: Traduction Oecuménique de la Bible. Édition Intégrale, 1981. Les Editions du Cerf - Les Bergers et les Mages. Société biblique française. Fordította: dr. Seidl Ambrusné
- Jeremiás levele. Magyar katolikus lexikon
- Bárúk könyve és Jeremiás levele
