Ugrás a tartalomhoz

Olasz (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Olasz (egyértelműsítő lap).
Olasz
Olasz déli vége az 5611-es útról nézve, három nyelvű helységnévtáblával
Olasz déli vége az 5611-es útról nézve, három nyelvű helységnévtáblával
Olasz címere
Olasz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállásközség
PolgármesterBorsodi Balázs (független)[1]
Irányítószám7745
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség571 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′ 45″, k. h. 18° 24′ 48″46.012450°N 18.413269°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 45″, k. h. 18° 24′ 48″46.012450°N 18.413269°E
Olasz (Baranya vármegye)
Olasz
Olasz
Pozíció Baranya vármegye térképén
Olasz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Olasz község (horvátul: Olas, németül: Ahlaß) Baranya vármegyében, a Bólyi járásban. A több mint nyolcszáz éves településen, amely átvészelte a török megszállás időszakát is, ma mintegy hatszáz fő él.

Fekvése

[szerkesztés]

Pécstől mintegy 20 kilométerre délkeletre, Mohácstól 23 kilométerre nyugatra fekszik. A szomszédos települések: északkelet felől Máriakéménd, délkelet felől Szederkény, dél felől Belvárdgyula, délnyugat felől Birján, északnyugat felől pedig Hásságy.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település déli határszéle mentén húzódik a Mohácstól Pécsig vezető 57-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala; központján azonban csak az 5611-es út halad át, amely a Pécs délkeleti agglomerációjában fekvő településeket köti össze egymással, illetve a megyeszékhellyel.

Vasútvonal nem érinti.

Története

[szerkesztés]

Olasz nevét az oklevelek 1181-ben említették először Uloz néven, 1295-ben Olozy 1316-ban Olaz néven írták. Az itt letelepedett vallonok alapították a 12. században. 1295-ben a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt. Később Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el. 1316-ban Károly Róbert király visszaadta Konrád unokáinak, az övék volt még 1330-ban is. Itt Olaszi, Hásságy és Héder melletti Szentága forrásnál állt egykor a pécsi pálosok Szent László kolostora is 1295 körül. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el a magyarok lakta falu, kolostora azonban elpusztult.

Az 1700-as években katolikus délszlávok és németek telepedtek le itt, s később magyarok is. Olaszi a Batthyány család birtoka volt. 1950-ben a településhez csatolták a vele szomszédos Hidor falut is. Olasz a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Marczi János (független)[3]
  • 1994–1998: Schäffer József (független)[4]
  • 1998–2002: Marczi János (független)[5]
  • 2002–2006: Marczi János (független)[6]
  • 2006–2010: Marczi János (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth Gabriella (független)[8]
  • 2014–2019: Tóth Gabriella (független)[9]
  • 2019–2024: Tóth Gabriella (független)[10]
  • 2024– : Borsodi Balázs (független)[1]

Oktatás

[szerkesztés]

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 117 diák járt.[11]

Népesség

[szerkesztés]

Az 1910-es népszámláláskor 631 lakosa volt, melyből 126 magyar, 388 német, 213 sokác, ebből 626 volt római katolikus. Az 1990-es népszámláláskor 633, 2001-ben 615, 2008. január 1-jén pedig 635 lakosa volt. 2001-ben a lakosság 17%-a volt német.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 8,8% horvátnak, 29% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,3%, református 3,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,5% (21,5% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 20,8% németnek, 5% horvátnak, 0,7% cigánynak, 0,3% szerbnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,5% volt római katolikus, 5,8% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,9% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).[13]

A népesség alakulása 1990 és 2024 között
Lakosok száma
633
635
609
596
593
627
613
582
576
571
1990200820132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

Hidor (Héder, Hedreh)

[szerkesztés]
Hidor

Hidor (németül: Deutschdorf[14]) 1950 előtt önálló község volt. Nevét az oklevelek 1295-ben említették először Hedrich, Heydreh- néven. 1295-ben Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka, s mellette említették Szentága földet, melyet ő alapított. Később Héder nemzetséghez tartozó Henrik fia János elfoglalta, de Károly Róbert király visszaadta Konrád fia Jakab árváinak, akik 1330-ig birtokolták és ekkor osztoztak meg rajta.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  10. ↑ Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  11. ↑ a helyi iskola hivatalos weboldala. [2020. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 17.)
  12. ↑ Olasz Helységnévtár
  13. ↑ Olasz Helységnévtár
  14. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. május 26.)

Források

[szerkesztés]
  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I.
  • A Magyar Köztársaság Helységnévtára.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Olasz_(település)&oldid=27451914”