Módos
| Módos (Јаша Томић, Jaša Tomić) | |
 | |
| A Nagyboldogasszony római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Torontálszécsány |
| Rang | városi jellegű település |
| Irányítószám | 23230 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2373 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 38 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Terület | 82 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 29″, k. h. 20° 51′ 11″45.441389°N 20.853056°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 29″, k. h. 20° 51′ 11″45.441389°N 20.853056°E | |
| Módos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Módos témájú médiaállományokat. | |
Módos (szerbül Јаша Томић / Jaša Tomić, németül Modosch, románul Modoș, bolgárul Модош) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben. Közigazgatásilag hozzá tartozik még a kihalófélben lévő Káptalanfalva is.
1924-ben a város nevét Jaša Tomić-ra változtatták, Jaša Tomić (1856–1922) vajdasági (verseci születésű) szerb újságíró, író, politikus és képviselő emlékére.
2005. tavaszán a Temes áradásának következtében a falut nagy árvíz sújtotta jelentős anyagi károkkal. Az utóbbi 100 évben ez volt Bánság legnagyobb árvize.
Fekvése
[szerkesztés]A település a szerb-román határ mellett fekszik. Északon Párdánnyal, nyugaton Istvánföldével, délnyugaton Káptalanfalvával, keleten Csávossal, délen pedig Torontálszécsánnyal és Surjánnal határos. Nagybecskerektől kb. 43 km távolságra van.
Neve
[szerkesztés]Mai szerb nevét Jaša Tomić (1856–1922) szerb publicistáról és politikusról kapta.
Története
[szerkesztés]Módos nevét 1323-ban említette először oklevél Modus néven.
A település 1323. előtt Magyar Pál és András birtoka volt.
1323-ban való osztozkodásukkor Módos András mesternek jutott.
1333-ban már egyházas hely volt. A pápai tizedjegyzék szerint papja ez évben 21 garas pápai tizedet fizetett.
1910-ben 4750 lakosából 878 magyar, 1941 német, 1374 szerb volt. Ebből 2973 római katolikus, 1550 görögkeleti ortodox, 101 izraelita volt.
1920-ig Torontál vármegye Módosi járásához tartozott, ekkor Romániához csatolták, ahonnan településcserével került a Szlovén–Horvát–Szerb Államhoz 1924-ben, ahol az egyidejűleg Romániához csatolt Zsombolya pótlására járásszékhely lett.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1869 | 1900 | 1921 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4272 | 4614 | 4750 | 4378 | 4569 | 4420 | 3831 | 3625 | 3544 | 2982[2] | 2373[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2126 | 71,29 |
| Magyarok | 251 | 8,41 |
| Cigányok | 142 | 4,76 |
| Jugoszlávok | 125 | 4,19 |
| Bolgárok | 29 | 0,97 |
| Macedónok | 11 | 0,36 |
| Horvátok | 10 | 0,33 |
| Románok | 9 | 0,30 |
| Montenegróiak | 8 | 0,26 |
| Oroszok | 8 | 0,26 |
| Németek | 6 | 0,20 |
| Muzulmánok | 4 | 0,13 |
| Szlovének | 1 | 0,03 |
| Bunyevácok | 1 | 0,03 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Közlekedés
[szerkesztés]A település egykor vasúti csomópont volt; érintette a Temesvár–Módos-vasútvonal. A vasúti forgalom napjainkra megszűnt.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1864. december 14-én László Árpád zeneszerző, zenepedagógus és zenekritikus
- Itt született 1873-ban Osztie Andor magyar levéltáros, szerkesztő, újságíró
Látnivalók
[szerkesztés]- Római katolikus temploma - Közép-Bánság legnagyobb temploma, 1911-ben épült Nagyboldogasszony tiszteletére, neogótikus stílusban
Galéria
[szerkesztés]-
A katolikus templom
-
A görögkeleti templom
-
Módos látképe
-
A 2005-ös árvíz
-
Szép üveges ablak Szent László királyyal
-
A módosi katolikus templom belsője
-
Szép rozetta
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]
- Györffy György: Kevevármegye
