Mersey
Mersey | |
Közigazgatás | |
Országok | Egyesült Királyság |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 112 km |
Forrásszint | kb. 53 m |
Vízgyűjtő terület | 4680 km² |
Forrás | a Tame és a Goyt folyók összefolyása (Stockportnál) |
é. sz. 53° 24′ 52″, ny. h. 2° 09′ 24″53.414306°N 2.156667°W | |
Torkolat | Ír-tenger (Liverpoolnál) |
é. sz. 53° 27′ 08″, ny. h. 3° 02′ 23″53.452222°N 3.039722°W | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mersey témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Mersey (IPA: [ˈmɜ:zi]) folyó Északnyugat-Angliában. Neve az angolszász Mǽres-ēa = „határfolyó” szóból származik, valószínűleg mert ez volt Mercia és Northumbria határa. A folyó a hagyományos határ Cheshire és Lancashire történelmi megyék között is.
A Merseyt három folyó hozza létre: az Etherow, a Goyt és a Tame. Stockporttól Didsbury, Stretford, Urmston, Flixton közelében folyik és Irlamnál a Manchesteri hajócsatornába ömlik, ami az Irwell folyót vezette eddig a pontig. A Mersey partjainál kialakult városagglomeráció neve Merseyside.
A több mint 850 éves Mersey-i komp (Mersey Ferry) turistalátványosság. A liverpooli Pier Head és Seacombe, illetve Woodside Birkenhead állomása közt közlekedik.
Az iparosodás súlyos károkat okozott a Mersey vízminőségében. 1985-ben, a Toxtethi zavargásokat követően indult útjára a vízminőség javítására és a folyóparti élővilág regenerációjának segítésére a Mersey Medence kampány. 2002 volt az első év, amikor a folyó egész hosszában a halak életben tartásához elegendő oxigénszintet mértek.
A Merseybeat (vagy Mersey Sound, Liverpool Sound) nevű könnyűzenei stílus az 1960-as években, amely főképp Liverpoolhoz kötődött és amelyet többek közt a Beatles is népszerűsített, az egész világban ismertté tette a folyó nevét. A Gerry & The Pacemakers együttes 1964-ben rögzítette Ferry Cross the Mersey (Komp, kelj át a Mersey-n) című világslágerét.
Irodalom
[szerkesztés]- Hills, Graham H.. Essay on the hydrography of the Mersey Estuary. Liverpool: George McCorquodale & Co. (1858)
- Various well-known experts. Industrial rivers of the United Kingdom. London: T. Fisher Unwin, 19–44. o. (1888)