Ugrás a tartalomhoz

Patricia Haines

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Patricia Haines
Ann Barlow szerepében a Night Caller című sci-fi horrorban (1965)
Ann Barlow szerepében a Night Caller című sci-fi horrorban (1965)
SzületettPatricia Ann Haines
1932. február 3.[1][2]
Sheffield
Elhunyt1977. február 25. (45 évesen)[3]
Northampton
Állampolgárságabrit
Nemzetiségeangol
HázastársaMichael Caine (1954–1958)
Bernard Kay (1963–1977)
Gyermekeiegy gyermek:
Dominique Micklewhite
Foglalkozása
Halál okatüdőrák
Színészi pályafutása
Aktív évek1959–1976
Tevékenységszínész

SablonWikidataSegítség

Patricia Haines (Sheffield, West Riding of Yorkshire, Egyesült Királyság, 1932. február 3.Northampton, Northamptonshire, 1977. február 25.) brit színésznő, Michael Caine első felesége, jelentősebb szerepeit brit televíziós sorozatokban alakította.[4]

Élete

[szerkesztés]

Színészi pályája

[szerkesztés]

Színpadi pályáját 1953-ban kezdte, számos drámai és vígjátékszerepet játszott vidéki városi színházakban.[5] Színpadi szerepei mellett 1959-től kezdve főleg televíziós sorozatokban szerepelt, feltűnt a Dixon of Dock Green és a Bosszúállók több korai epizódjában, továbbá a Danger Man, a Public Eye, Az Angyal és a Szellemes nyomozók sorozatokban. Az Up Pompeii! vígjátéksorozat Jamus Bondus epizódjában, Pussius Galoria szerepében volt látható, humorosan utalva a James Bond-film Pussy Galore karakterére.

Mozifilmes szerepei közül említendő a The Shakedown (1959), a The Night Caller című fantasztikus horrorfilm (1965) és a Ray Austin által rendezett Virgin Witch okkult horrorfilm (1972).[6]

Magánélete

[szerkesztés]

1953-ban a suffolki Lowesoft-ban, az Arcadia Színházban (East Coast Cinema, London) megismerkedett a húszéves Michael Caine-nel (született Maurice Micklewhite), aki ekkor még Michael Scott, aztán Michael White művésznéven szerepelt a színpadon. 1954. április 3-án a lothinglandi anyakönyvi hivatalban összeházasodtak, majd Londonba költöztek. Egy leányuk született, Dominique Micklewhite. 1962-ben elváltak. Caine későbbi írásaiban első házasságának éveiről úgy írt, mint ami „inkább tisztítótűz volt, semmint paradicsom”.[7] 1962-ben elváltak. Egy évvel később, 1963-ban Haines feleségül ment Bernard Kay (1928–2014) jónevű angol színészhez.[8]

Az 1970-es évek elején tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Betegsége miatt 1975-ben fel kellett adnia a szereplést. 1977. február 25-én, 45 éves korában Northamptonban elhunyt.[9]

Főbb filmszerepei

[szerkesztés]
  • 1959: Garry Halliday, tévésorozat, repülőtéri bemondó
  • 1961: Magnolia Street, tévésorozat, Jessie Edelman / Jessie Wright
  • 1962: Dixon of Dock Green, tévésorozat, Cathy Speed
  • 1965: Public Eye, tévésorozat, Judith Spanier
  • 1965: Danger Man, tévésorozat, Nora Cazalet / Lady Blanchard
  • 1965: The Night Caller from Outer Space, Ann Barlow
  • 1963–1967: Bosszúállók (The Avengers), tévésorozat, Lola / Emma Peel / Holly Trent
  • 1969: Az Angyal kalandjai (The Saint), tévésorozat, Kay Collingwood
  • 1969: Különleges ügyosztály (Department S), tévésorozat, Veronica Bray
  • 1970: Szellemes nyomozók (Randall and Hopkirk Deceased), tévésorozat, Martha
  • 1970: Up Pompeii!, tévésorozat, Pussus Galoria
  • 1973: Crown Court, tévésorozat, Adelaide Vincent
  • 1974: Special Branch, tévésorozat, Mrs. Lane
  • 1975: Murder, tévésorozat, Mrs. Brown

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 9.)
  2. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 20.)
  4. Arise, Sir Michael Caine: The Biography. John Blake Ltd. (2000). ISBN 978-1903402023 
  5. szerk.: Peter Noble: British Film and Television Year Book, Vol. 29-30. Cinema TV Today (1974) 
  6. Patricia Haines. BFI. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  7. Michael Caine. Blowing the bloody doors off; and other lessons in life. ISBN 9781473689305. OCLC 1057482446 
  8. Anthony Hayward. „Bernard Kay: Character actor who was best known on the big screen in”, The Independent, 2015. január 25. (Hozzáférés: 2021. április 28.) 
  9. Jim Jerome: Caine Enables. Michael Caine, That Is, Primed for Another Oscar Nigh. People Magazine (people.com), 2000. március 27. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 28.)

További információ

[szerkesztés]