Vass János (politikus)
Vass János | |
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere | |
Hivatali idő 1919. január 22. – március 21. | |
Előd | Juhász Nagy Sándor |
Utód | Kunfi Zsigmond |
Született | 1873. május 4.[1] Eger |
Elhunyt | 1936. április 21. (62 évesen)[2] Budapest |
Párt | |
Foglalkozás | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vass János témájú médiaállományokat. |
Vajki Vass János, Vass János Lajos Florián (Eger, 1873. május 4. – Budapest, Ferencváros, 1936. április 21.)[3] jogász, vallásügyi miniszter.
Élete
[szerkesztés]A nemesi származású vajki Vass család sarja, amely 1650. augusztus 23-án szerzett nemességet és armálist III. Ferdinánd magyar királytól. Atyja, vajki Vass Lajos, anyja, Blaskó Mária asszony volt.[4] Budapesten jogtudományból doktorált 1895-ben. Heves vármegye szolgabírája, másodfőjegyzője, utóbb főispánja 1917. júliustól - 1919. márciusig).[5] A tűzrendészeti közigazgatás terén úttörő munkát végzett. 1912-ben a Szentpétervárott rendezett világkongresszuson előadást tartott Magyarország tűzrendészeti igazgatásáról.[6] Időközi választáson gróf Zichy Jánost legyőzve Eger országgyűlési képviselője 1918. júniusától – novemberéig, 1918. november 12-től a Közélelmezési Minisztérium államtitkára, 1919. január 19–22-én tárca nélküli miniszter, 1919. január 22.– március 21. között vallásügyi miniszter.
Ő szervezte meg a vallásügyi tanácsot Baranyay Jusztin, Giesswein Sándor, Timon Ákos, Turi Béla és Zborai Miklós részvételével.[5]
Az 1919. március 6-i minisztertanács döntése értelmében Vass János vallásügyi miniszter március 7-én a bécsi nunciushoz látogatott, ahol a felmerült egyházpolitikai kérdésekben egy pro memoriát hagyott. Ebben a diplomáciai kapcsolat ügye mellett a hűségeskü, a főpapkinevezések kérdése – ekkor konkrétan a váci püspöké – is szerepelt.[7]
Minisztersége idején tárcáját kötötte a kötelező vallásoktatásnak az iskolákban való fenntartásához. Az egyik értekezleten a tömeg tettleg is bántalmazta. A proletárdiktatúra alatt az elsők között volt, akiket letartóztattak és csak Romanelli alezredes közbelépésére bocsátották szabadon. Ezután továbbra is üldözték s így kénytelen volt Budapestről elmenekülni.
A kommün után kétszer is vállalt képviselőjelöltséget, de kisebbségben maradt.[8] Halálát bélrák okozta. Felesége Hangonyi Irén volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16545.htm, Vass János, 2017. október 9.
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1220/1936. folyószáma alatt.
- ↑ familysearch.org Eger - Római katolikus - 1873 - keresztelők - Vass János keresztelője
- ↑ a b MÉL
- ↑ Magyar Politikai Lexikon
- ↑ Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945
- ↑ Magyar Politikai Lexikon
Források
[szerkesztés]
Elődje: gr. Keglevich Gyula |
Utódja: dr. Remenyik István |