Zóhár
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Zóhár | |
a Ragyogás könyve | |
Szerző | • a hagyomány szerint Rabbi Simon bár Jocháj, • valószínűleg azonban Mózes de León |
Eredeti cím | סֵפֶר זֹהָר |
Megírásának időpontja | • a hagyomány szerint 2. század, • valószínűleg azonban 13. század |
Nyelv | arámi nyelv |
Témakör | misztikus tanítások gyűjteménye |
Kiadás | |
Magyar kiadás | Zohár (ford. Uri Asaf), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2014, ISBN 9789639777347, 996 p |
Külső hivatkozás | http://ha-zohar.net/ZOHAR_ENGLISH.htm |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zóhár témájú médiaállományokat. |
A Zóhár könyve – a Ragyogás könyve (סֵפֶר זֹהָר Széfer Zóhár) a Kabbala széles körben legfontosabbnak tartott írásműve, az időszámítás szerinti 2. században, Rabbi Simon bár Jocháj (Rásbi) és tanítványai által íródott. A Zóhár, amely arámiul lett írva, az ún. Tikkun (magyarul: (ki)javítás) módszerét mutatja be, és noha rejtett formában, de leírja mindazt, amit a természettel egyensúlyba került ember megél. Továbbá, leírást találunk benne az összes jövőbeni helyzetről, amin az emberiség az ego végső kijavítását bezárólag végig kell, hogy menjen. (Egyes nézetek szerint a 13. századi hispániai zsidó misztikus író, Mózes de León alkotása a mű.[1])
A Zóhár útja
[szerkesztés]A Zohár könyvét azt követően, hogy az írása befejeződött, elrejtették. A nagy nyilvánosság számára elsőként csak a 13. században, Spanyolországban adták ki. Mintegy 1400 évvel a Zóhár megírását követően, a tizenhatodik században jelent meg Cfát városában Ári. Ugyanazon kijavítási módszert, amelyet a Zóhár egy rejtett utalásokkal és példázatokkal teli nyelvezettel ír le, azt Ári egy olyan tudományos és módszeres nyelv útján fejezi ki, amely az egyetemes természetteli egyensúlyhoz elvezető módszer fázisait a lehető legapróbb részletekig bemutatja és kifejezésre juttatja.
Írásai a felső világ struktúrájának leírásait tartalmazzák, illetőleg elmagyarázzák az embernek, hogy az miként léphet be a valóság ezen dimenziójába.
A Zóhár napjainkban és annak hatása
[szerkesztés]Napjainkban a kijavítás módszere teljes egészében feltárul: Baal HaSzullám (1884-1954) érdemeként a Zóhár könyvét, illetve Ári írásait olyan magyarázatokkal látták el, hogy azokat már mindenki meg tudja érteni.
HaSzullám legfőbb írásai: a Zóhár Könyvéhez írott Szullám (létra) elnevezésű szövegmagyarázata; a Tíz Szefírá tanulmánya c. műve, amelyben Ári írásait magyarázza. Továbbá, még számos olyan értekezést is írt, melyekben a természettel egyensúlyban levő emberi társadalom megépítésének a módját magyarázza el.
Első magyar nyelvű kiadása Uri Asaf fordításában 2014-ben jelent meg.[2]
Magyarul
[szerkesztés]Válogatás
[szerkesztés]- Zóhár, a ragyogás könyve; vál., ford. Bíró Dániel és Réti Péter; Holnap, Bp., 1990 (Vízöntő könyvek)
- Zohar – Ragyogó fény (ford. Isztrayné Bíró Anna), Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1997, 174 p.
Teljes kiadás
[szerkesztés]- Zohár a Teremtés könyvéről (ford. Uri Asaf, tan. Tatár György), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2014 (A kútnál), ISBN 9789639777347, 996 p.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1908–1909. → reprint kiadás: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó. 1994. ISBN 963-7426-20-5 , II. köt., 117. o.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 8.)