Zebramungó
Zebramungó | ||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kifejlett példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
Mungos mungo (Gmelin, 1788) | ||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Zebramungó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Zebramungó témájú médiaállományokat és Zebramungó témájú kategóriát. |
A zebramungó vagy sávos manguszta (Mungos mungo) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mongúzfélék (Herpestidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A zebramungó a Szaharától délre sokfelé előfordul, kivéve az esőerdők vidékét, a száraz éghajlatú délnyugati részt és a legdélibb területeket. Előfordulási területén elég gyakori faj.
Alfajai
[szerkesztés]- Mungos mungo adailensis
- Mungos mungo bororensis
- Mungos mungo caurinus
- Mungos mungo colonus
- Mungos mungo grisonax
- Mungos mungo mandjarum
- Mungos mungo marcrurus
- Mungos mungo mungo
- Mungos mungo ngamiensis
- Mungos mungo pallidipes
- Mungos mungo rossi
- Mungos mungo senescens
- Mungos mungo somalicus
- Mungos mungo talboti
- Mungos mungo zebra
- Mungos mungo zebroides
Megjelenése
[szerkesztés]Az állat fej-törzs-hossza 30-40 centiméter, farokhossza 20-25 centiméter, marmagassága 18-20 centiméter és testtömege 1-1,5 kilogramm. Jellegzetesen mongúz alakú, de valamivel tömzsibb, rövidebb farkú és rövidebb pofájú, mint a rokonai. Szőrzete barnásszürke, durva és nincs alatta aljszőrzet. Hátán 10-12 sötét keresztsáv látható, melyek a vállövtől a faroktőig húzódnak. A nedves területeken élő populációk bundája sötétebb színű. Farkát sűrű szőrzet fedi, a hegye felé elkeskenyedik. A talpa csupasz. Valamennyi mancsán öt, hasonló méretű ujj található. Karmai a mellső végtagján kétszer olyan hosszúak, mint a hátsón.
Életmódja
[szerkesztés]A zebramungó nappali állat, és legfeljebb 30 állatot számláló csapatban él. A csapaton belül, az állatok között szoros a kötelék. Tápláléka gerinctelenek, hüllők, kétéltűek, madarak, tojások és kisebb emlősök. Ha nagyobb állatot akarnak fogni vagy kígyóval állnak szembe, több zebramungó összefog. Táplálkozás közben csipogó hangokkal tartják a kapcsolatot. Az állat a szabad természetben 8, fogságban 11 évig is élhet.
Szaporodása
[szerkesztés]A nőstény 9-10, a hím 12-14 hónapos korban éri el az ivarérettséget. A párzási időszak meleg, párás éghajlatú területeken egész évben, szárazabb vidékeken az esős évszakban. Ahol egész évben szaporodó képes, négy alom is születhet évente. A vemhesség 60 napig tart, ennek végén akár nyolcat is fialhat a nőstény, de rendszerint csak 2-3 kölyök születik. Születésükkor 20 grammos testtömegűek, és tíznapos korukban nyílik ki a szemük. Háromhetesen jönnek először ki az üregből.
Rokon fajok
[szerkesztés]A zebramungó legközelebbi rokona és a Mungos emlősnem másik faja a gambiai mungó (Mungos gambianus).
Egyéb
[szerkesztés]Mivel csoportosan élő, nappal aktív és elég attraktív faj állatkertekben elég gyakran tartják. Magyarországon a szurikáta mellett ez a másik mongúzfaj, mellyel lehet állatkertben találkozni. Hazánkban a Nyíregyházi Állatparkban és a Debreceni Állatkertben[1] gondozzák egy-egy kisebb csapatát.
A Viasat Nature csatorna dokumentumfilmben mutatta be a zebramungók életét. A felvételeket az ugandai Erzsébet királynő nemzeti parkban (Queen Elizabeth National Park) készítették, a „Szurikáták udvarháza” című filmhez hasonló módszerekkel. Az ismeretterjesztő film címe: „Csíkos testvérek - a mongúznépség” (Banded Brothers: The Mongoose Mob).
Képek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Juliet, Clutton-Brock. Emlősök, Határozó Kézikönyvek sorozat. Panem-Grafo (2002). ISBN 963-545-052-4
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2012. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
További információk
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)